Nem járunk...

Egy újabb verőfényes reggelen Jay Amstrong unottan ült egy barnára mázolt fapadon a Robert Jordan High School udvarán, lazán terpeszkedve. Jobb kezét lustán kinyújtotta a lóca támláján, abban füstölgött a cigi. Koptatott farmert viselt, fekete, piros fröcskölt mintás pólóval. Barátja, Ethan ült mellette a pad háttámláján, a földet bámulva cigizett. Mikor a szürke ujjatlan pólós és fekete nadrágos srác megunta a hallgatást, kérdőn fordult haverja felé.
  - Hogy állsz a kis barnával, J.? Mikor fosztod már meg az ártatlanságától?

A másik szőke srác borús tekintettel fordult barátja felé, miközben kifújta tüdejéből a füstöt. Nem tetszett neki, hogy Ethan így beszél Melissáról, de nem tett erre megjegyzést, nehogy elárulja, hogy bosszantja a téma.
  - Sehogy sem állok vele. Nem haladunk ötről a hatra, pedig mindent elkövettem. Feladom, öreg. Eddig egy lánynak sem könyörögtem, neki sem fogok.
  - Mi történt? - kérdezte Ethan, és elgondolkodva dörzsölgette enyhén borostás állát. - Azt hittem, meg vagy veszve a kicsikéért.
  - Ez így volt. Van valami a kis csajban, ami nem hagy nyugodni, de túl makacs. Nem akarja beadni a derekát, és igazából megértem. Egy intelligens, jól nevelt lány, érthető, hogy fél egy magamfajta semmirekellőtől. Ráadásul komoly, boldog kapcsolatra vágyik, és nem hinném, hogy ezt meg tudom adni neki. Amit Melissa vár tőlem, arra még nem vagyok kész... - vallotta be Jay, pedig általában nehezen beszélt belső vívódásairól. Ma valahogy mégis úgy érezte, jó erről színt vallani.
   - Akkor nem akarod lekötni magad. - állapította meg Ethan.
  - Nem erről van szó. Kéne egy állandó kapcsolat, pasi vagyok, kell a szex, és a törődés, de úgy érzem, ha összejövök Melissával, nem csak ez lenne, hanem valami sokkal több, erősebb és ettől meg vagyok ijedve. Mégis van bennem egy másik érzés, ami menthetetlenül hozzá hajt, és azt mondogatja, nem tudok meglenni nélküle. Kikészít ez a kettős érzés, és ha ő is ezt érzi, értem, miért vonakodik. Kéne is, meg nem is a csaj... Ez van.
Ethan elgondolkodva figyelte a suli parkolójában lassan gyülekező autókat.
  - A szerelem bizonytalan érzés, és úgy látom, még nem vagy kész rá. Megértem, mert én is jó darabig vacilláltam, mielőtt újra összejöttem Beverly-vel. Néha túl komplikált a kapcsolatunk, zűrös az életünk, mégis vele vagyok teljes, de hát a két csajt össze sem lehet hasonlítani. Ha bonyodalommentes kapcsolatra vágysz, ott van Alicia. Még strapálnod sem kell magad, a csaj önként és dalolva omlik a karodba. - jegyezte meg Ethan, és elfricskázta a fűbe a csikkét.
Jay határozottan rázta a fejét.
  - Alicia egyáltalán nem jön be. Lehet, hogy dögös a teste és csinos a pofija, de semmi vonzót nem találok benne. Semmi izgalom nincs, ha nem kell küzdenem érte. Nem kedvelem az önelégült és kezdeményező libákat.
  - De szexre tökéletesen megfelel. - vigyorgott a szőke, borzos srác és vállon bokszolta haverját.
  - Persze, de attól félek, utána nem tudnám levakarni magamról. Jobb, ha távol tartom magamtól a bigét.

  - Akkor szerzetes leszel? - vetett Jay-re kételkedő pillantást a jó barát.
  - Dehogy! Csupán arra céloztam, hogy ha nem kapom meg Melissát, akkor valami más csajt kell keresnem, aki nem bonyolítja túl a dolgokat, és kevésbé ragadós, mint Alicia.
  - Értem a logikádat. Te tudod, haver. A suliban több száz nő közül választhatsz, de előbb magaddal kell tisztába jönnöd, hogy mit is akarsz!
  - Azon vagyok, tesó... - húzta el a száját kedvetlenül Jay.
A szőke macsó még sosem volt ilyen határozatlan. Világéletében tudta mit akar, amikor kocsikról, telefonokról, vagy épp nőkről volt szó, de mióta megismerte Melissa Thompsont, minden olyan kusza lett. Tartott attól a végzetes érzéstől, ami a lány felé hajtotta, és azért tiltakozott az egyik része, mert nem szerette megadni magát. Hozzá volt szokva, hogy mindig minden az ő akarata szerint történik, és bosszantotta, hogy most az egyszer nem ura a helyzetnek, és saját magának. Hát ezért hagyta futni a kis barna Törpillát.
A két fiú unottan ült, még egy cigire rágyújtottak, és csendesen füstölögtek.
Jay teljesen belemerült a gondolataiba.
  - Jön a kis rajongód! - szólalt meg hirtelen Ethan.
Amstrong szeme felcsillant, s felkapta a fejét. Alig várta, hogy újra lássa Melissát, hiába tudta, hogy nem kéne így éreznie. Legnagyobb csalódására csak Alicia és Beverly lépett ki a suli hátsó ajtaján és feléjük tartottak. Alicia szűk, farmer miniszoknyát viselt, fehér, fodros dekoltázsú haspólóval és fehér telitalpú szandállal. Jól nézett ki, de Jay-t hidegen hagyták a bájai.
A két lány mosolyogva állt meg előttük és üdvözölte őket. A sárga ruhás Beverly szerelmes csókot adott Ethannek, aztán leült a lócára a srác lába közé. Jay irigykedve nézte, ahogy barátja átkarolja szerelme nyakát. Nem a lányt irigyelte tőle, hanem azt, hogy tudják, hogy egymást akarják, és nem titkolják az érzéseiket. Azt kívánta, bár az ő élete is ilyen egyszerű lenne.
Míg gondolataiba merülve figyelte a barátait, Alicia megkerülte a padot és nevetve, hátulról a nyakába csimpaszkodott.
  - Szia, szépfiú! - súgta a lány, és erőteljesen hozzá dörgölődött.
  - Hali! - viszonozta Jay a köszönést és finoman, de határozottan lerázta magáról a lányt.
Aliciát nem ejtették a fejére, egyből levette, hogy a fiúnak nem tetszik a közeledése.
  - Mi van, te fiú? Cukorból vagy, hogy hozzád sem érhetek?
  - Csak nem akarom, hogy tapogass. - közölte Jay hűvösen.
  - Na, nézzenek oda! - vágta a kezét csípőre a lány haragosan. - Mi bajod van? Bal lábbal keltél? Tisztázzunk valamit, édes! Mondd meg nyíltan, ha nem jövök be neked, nem vagyunk gyerekek!
  - Hát jó... - vont vállat közömbösen a szőke szépfiú, aztán egyenesen a barna lány szemébe nézett. - Nem vagy az esetem. És bármivel próbálkozol, nem kellesz később sem. Haverok lehetünk, de másra ne számíts.
Alicia sértődötten harapdálta a szája szélét.
  - Nagyot csalódtam benned, Jay Amstrong! Ne mondd, hogy a kis szűz után esz a fene, azért utasítasz vissza!
Jay kék szem elsötétült, mint a vihar előtti égbolt.
  - Ehhez semmi közöd, másrészt pedig hadd döntsem már el én, ki jön be és ki nem. Nem akarok tőled semmit, és itt fejezzük is be a témát.
  - Eszemben sincs! - felelte eltökélten Alicia. - Nem adom fel egykönnyen! Kellesz nekem, Jay, és nem riadok meg semmitől, ha el akarom érni a célomat!
  - Tégy amit akarsz, de remélem bírod a csalódásokat! - vágott vissza a srác élesen és felpattant. Lazán besétált az épületbe.
Van elég baja enélkül a pióca nélkül is...

A hét pokoli lassan telt Melissa számára. Mindent elkövetett, hogy elkerülje Jay-t, és elég jól sikerült neki. A folyosókon csak néha a távolból látta, az ebédlőben a legtávolabb ült tőle, az elkülönítőben pedig összeült a kövér fiúval, legtávolabb Jay-től. Titokban azonban mindig leste a fiút, s látta, hogy feszült, de elfogadta az akaratát, még csak meg sem próbált közeledni felé. Azt hitte, ha Jay kilép az életéből, minden a régi lesz, de nagyot csalódott, mert korántsem volt így. Attól, hogy nem beszéltek és kerülték egymást, ugyanúgy érezte a jelenlétét, és csak még fájóbb volt, hogy nem vesznek egymásról tudomást. Az érzések már fellángoltak, és nem akartak kialudni.
A lányban olyan feszültség és nyugtalanság dúlt, hogy alig tudott a tanórákra koncentrálni. Szétszórt volt és nyugtalan. Úgy érezte, ha ez sokáig így folytatódik szétrobban, vagy elpattan benne valami.
Pénteken utolsó órája balett volt, ott is sokat szerencsétlenkedett, mert elvétette a lépéseket, vagy kibillent az egyensúlyából. Keservesen csak eltelt az óra. Alig várta, hogy végre hazamenjen, ahol várja a nyugalom és az unaloműző tévé, vagy egy jó könyv. Abban reménykedett, ha begubózik otthon, kevesebbet fog Jay-re gondolni. Épp azon gondolkodott átöltözés közben, hogy sorozatot nézzen, vagy keressen egy izgalmas könyvet, amikor a szomszédos szekrénynél öltözködő Beverly leszólította.
  - Tiszta depis vagy, csajos! Mi van veled? - kérdezte a szőke lány, miközben magára cibálta piros, térdig érő loknis aljú ruháját.
  - Semmi különös. - válaszolta foghegyről Melissa, miközben begombolta csőnadrágját a derekán.
Esze ágában sem volt locsi-fecsi kisasszonnyal beszélni arról, mi zajlik éppen benne.
  - Lazítanod kéne egy kicsit. Olyan vagy, mint egy múmia. Este Brendával, Will-lel és Ethannel megyünk a Retro Clubba. Velünk jöhetnél egy kicsit tombolni, és kiereszteni a gőzt.
Buli? Beverly-ékkel? - morfondírozott magában Mel. - Nem hangzott túl kecsegtetőnek, ráadásul attól tartott, hogy ahol Ethan megjelenik, ott felbukkan Jay is.
  - Nem is tudom... nem vagyok bulis kedvemben, ráadásul...
  - Nyugi, Jay nem jön! Más programja van. - vágott a lány szavába sejtelmes mosollyal az arcán Bev. - Gyere velünk! Ne punnyadj otthon! Rád fér egy kis szórakozás!
Magában Melissa igazat adott Beverly-nek. Rég nem bulizott már, tényleg jól jönne egy kis önfeledt mulatozás, és sok-sok alkohol. Talán, ha szórakozik és eleget iszik, kikapcsol az agya, nem fog folyton Jay-re gondolni, és bánkódni a saját döntése miatt.
  - Na, jó. Veletek megyek!
  - Ez a beszéd! - örvendezett Bev és tökéletes szája mosolyra húzódott. - Majd felhívom Willt, hogy vegyenek fel téged. Kilencre készülj el! Dögös legyél, felszedünk neked egy klassz pasit!
Melissa akaratlanul is felnevetett. Beverly mániája volt, hogy mindig minden szingli ismerősének pasit akart fogni, ráadásul biztos megérezte, miért olyan kedvetlen mostanában. Bár a lány szeleburdi volt, és néha tapintatlan, jól megérezte, ha a többiek gondban voltak. A maga módján mindig segíteni próbált mindenkin.
  - Majd megteszek minden tőlem telhetőt! - ígérte Melissa, s közben remélte, hogy nem bánja meg, hogy igent mondott erre a bulira.
  - Oké. Akkor este találkozunk! Most lépek! Ethannel, Jay-el és Aliciával a Hookba megyünk!
  - Jó szórakozást! - intett az elsuhanó lány után Mel.
Melissa vegyes érzelmekkel várta az estét. Egyrészt vágyott egy kicsit lazulni, másrészt rettegett, hogy Bev nem mondott igazat, és mégis felbukkan a klubban Jay. Nem akart szembetalálkozni vele, idő kell, míg túl lesz rajta, ha sikerül-e valaha egyáltalán.
Mikor hazaért egy cetli várta az asztalon az anyjától. Azt írta, délben bezárta a butikot, mert elutazott hosszú hétvégézni Dave-vel Denverbe, és csak vasárnap este érnek haza.
Melissa nem bánta, hogy magányosan kell töltenie a hétvégét. Jobb, ha az anyja nem látja, milyen siralmas állapotban van, úgysem tudná megmagyarázni az okát.
Bekapcsolta a tévét, a hűtőből kivett egy doboz milánói makarónit, és miután felmelegedett a mikróban, a kanapén kényelembe helyezte magát, és ott lapátolta magába, miközben a True Blood egyik részét nézte. Békésen telt a délutánja. Este hétkor engedett magának egy kád forró, habos vizet és abban lazulva készült az estére. Mikor már a víz kihűlt és a talpa olyan ráncos volt, mint egy fonnyadt alma, kiszállt, megtörölközött és bekente magát mandulás testápolóval tetőtől talpig. Magára tekert egy törölközőt és mezítláb, nedves hajjal csattogott be a szobájába.
Fekete melltartót és tangát vett fel, aztán tanácstalanul állt meg a szekrénye előtt. A tartalma nem villanyozta fel, mert tudta, semmi dögöset nem talál benne, ahogy azt Beverly kérte. Hosszú keresgélés után egy szűk fekete szoknyára esett a választása, de a kis darab nem volt épp szexi, mert térd felett ért, de tőle már ez is merésznek számított. Fekete harisnyát húzott fel hozzá, és két centis sarkú, lakkozott cipőt. Már csak egy felsőt kell találnia hozzá, ami nehezebb lesz. Nagy dilemmák után egy barna, piros és sárga virágmintás, fodros, rövid ujjú kis ingre esett a választása. Biztos volt benne, hogy Bevnek nem fog tetszeni, de ebben legalább jól fogja érezni magát. A szemét erőteljesebb fekete ceruzával húzta ki, szájára csillogó szájfényt kent. Alapozóra nem volt szüksége, fehér bőre olyan volt, akár a selyem, az izgalomtól némi piros árnyalattal. Kár lett volna elrontani színezett púderekkel. Már csak a hajával kellett kezdeni valamit. Nem akarta unalmasan leengedni, vagy egyszerű lófarokba kötni a tarkójára, így némi habozás után egy piros vastag hajgumival a feje tetejére tromfolta, pedig sosem hordta így a haját. Fújt még magára némi parfümöt, aztán alig ivott meg egy pohár kávét, máris dudált a ház előtt Will.
Mel gyorsan felkapta kis fekete kézitáskáját, bezárta a lakást. Gyors léptekkel szaladt a piros telepjáróhoz, aminek ezúttal fel volt húzva a teteje. Will fekete pólóban és farmerben feszített a kormány mögött, mellette Brenda csodálatosan nézett ki. A szőke szépségnek krokodilfonással volt hátra fogva a haja, és rikító narancssárga csőruhát viselt. Mel női szemmel is csinosnak tartotta. Biztos volt benne, hogy ő sosem tudna felvenni egy ilyen szűk, mini ruhát. Neki melle sem volt, ami fenntartotta volna a pánt nélküli darabot, de Brenda lélegzetelállítóan nézett ki benne. Nagyszerűen összeilletettek a jóképű Will-lel.

  - Jó a hajad. - mosolygott Melre Brenda, miután vidáman üdvözölték egymást.
  - Szerintem is. - bólogatott Will, miközben visszakormányozta a kocsit a péntek esti forgalomba. - Gyakrabban kéne így hordanod.
  - Ö... köszi. - hálálkodott Melissa, és lesütötte a szemét. - Bár nem valószínű, hogy a ruhám el fogja nyerni Beverly tetszését. Azt kérte legyek szexi, de őszintén szólva nincsenek kihívó ruhadarabok a szekrényemben.
  - Ne törődj a banyával! - vigyorgott a visszapillantó tükrön keresztül Will. - A lényeg, hogy te jól érezd magad abban, amit viselsz! Tojd le a liba véleményét!
Brenda idétlenül felvihogott.
  - Igaza van a drágámnak, mert én is ezt akartam mondani, csak kevésbé nyersen. Én se kedvelem túlzottan Beverly-t, mert néha csinál olyan dolgokat, amivel kiveri a biztosítékot, de azért nem rozsszándékú lány.
  - Ma én is erre a következtetésre jutottam. - mosolygott Melissa. Már cseppet sem bánta, hogy kimozdult otthonról. Brendáékkal mindig is jól érezte magát. Már javában beindult az éjszakai élet a város szívében, amikor Will a lámpafényben óvatosan előzgette az előtte haladó lassú autókat. Hirtelen Brenda hátranyújtott Melnek egy literes narancs kólás üveget.
  - Igyál, csajszi, ettől jobb kedved lesz!
Melissa gyanakodva nézett a palackra. A kóla ártatlannak tűnt, de barátnője szavai óvatosságra intették. Ha sima üdítő lenne, attól nem lenne jobb kedve. Mégis legyőzte az ellenállását és elvette az üveget. Ma jól akarta érezni magát.
Az első pár korty után rá is jött, hogy valójában vodka is van keverve az üvegbe. Nem volt rossz íze, így bátran meghúzta.
  - Hé! Be akarsz rúgni, mielőtt odaérünk? - kiáltott rá Will, fél kézzel elengedte a kormányt, és megpróbálta elvenni a mohón kortyoló lánytól az üveget.
  - Csak jól akarom érezni magam. - közölte Mel felvidulva, és a magasba tartotta az üveget, hogy Will ne érje el. - Brenda, mondd meg neki, hogy ne atyáskodjon. Bírom a vodkát!
  - Ha te mondod... - sóhajtott a fiú, de azért a tükrön keresztül bizonytalan pillantást vetett a lányra. - Na jó, megengedem, hogy megidd a részem, mivel én vagyok a sofőr, józannak kell maradnom. Majd én vigyázok rátok, ha alaposan beisztok!
  - Ne félts te minket, édes Will! - intette le Brenda. Hátra fordult és elvette barátnőjétől az üveget. Ő is jócskán meghúzta. - Mellel nem most kezdtük a piálást, de mindig ésszel ittunk!
  - Így van! - bólogatott Melissa, és addig nyújtózkodott előre, míg vissza nem szerezte az alkoholos italt. - Még senki sem látott minket hányásban fetrengeni, mert tudjuk, hol a határ. Ma viszont szükségem van az alkohol jótékony, felejtő hatására, és semmi és senki sem gátolhat meg abban, hogy kirúgjak a hámból!
Melissa ünnepélyesen a magasba emelte az üveget és megint meghúzta. Az út végéig már ki sem adta a kezéből és jó felét elnyalogatta. Will nem aggodalmaskodott tovább, sejtette, hogy a lány szerelmi bánattal küzd és hagyni akarta, hogy kitombolja magából a belső feszültséget.
Nemsokára elértek a Retro Clubhoz. A berendezés fekete volt és modern, a falakat szürke csillogós tapéta fedte be, ami visszatükrözte a diszkógömbök színes fénycsóváit.
A hely elég népszerű volt, így nagy volt a tolongás odabent. Alig tudtak együtt maradni, amikor a bárpult felé tolakodtak, ahol már Beverly és Ethan koktélt iszogattak. A zene olyan hangosan üvöltött, hogy Melissa a talpa alatt is érezte a dübörgést, és az egész testében a rezgéseket.
Kellően lazának és gondatlannak érezte magát, hála a kocsiban elfogyasztott fél üveg itókának. Mikor felismerte, hogy egy Michael Jackson szám szól, rájött, miért Retro Klub a mulató neve. Örült, hogy egész este régi zenékre fognak csörögni.
  - Sziasztok! - harsogta vidáman Beverly, mikor odaértek hozzájuk. A lány fekete hosszított, bő szabású tunikát viselt apró, fehér rövidnadrággal, és térdig érő fehér, pántos szandállal. Igazi bombázó volt, szőke haja ezer színben pompázott a diszkófényben.
  - Isztok ti is kókuszkoktélt? - kérdezte barátságosan a szürke szűk pólós és lyukacsos farmeres Ethan, aki a pulton könyökölt.
  - Nekem megfelel. - mosolygott Brenda.
  - Én csak egy sört iszom, mert vezetek. - közölte Will, és felültette Brendát az egyetlen szabad bárszékre maga mellé.
  - Én meg valami ütősebbet kérek. - harsogta élénken Melissa. - Mondjuk brandyt!
  - Az igen. - vigyorgott a borzos üstökű Ethan.
Beverly végre felfogta, hogy Melissa is ott van. Kritikus szemmel mérte végig a barna lány szerelését.
  - Komolyan, Melissa! Ezt nevezed te dögös szerkónak? Nem találok szavakat, annyira uncsi a ruhád! - füstölgött a szöszi.

Melissa megszégyenülve elpirult.
Will sietett a segítségére.
  - Hagyd már, Bev! Ha egyszer így érzi jól magát! Örüljünk, hogy eljött.
  - Ez akkor is abszurd! Amíg megérkeznek az italok, gyere Brenda, vigyük ki a lánykát a mosdóba, és javítsuk fel egy kicsit a kinézetét!
Melissa még fel sem fogta mi történik, Bev máris maga után ráncigálta a bártól balra nyíló női mosdó felé. Brenda nevetve szaladt utánuk.
Senki nem tartózkodott a helyiségben, így a lányok zavartalanul nekiláttak Melissa átalakításának. Mel a pia hatására kellően tompa volt és hagyta, hogy Beverly feltupírozza felfogott haját, Brenda pedig élénk pirosra fesse a száját és sötétbarna szemkihúzóval hangsúlyozza a szemét.
Bev arra vetemedett, hogy felhúzta a szoknyáját a hóna alá, hogy sokkal rövidebb legyen. Mikor a blúzát összecsomózta a hasán és kigombolta a felső három gombját, Melissa felháborodva kiáltott fel.
  - Elég már! Szajhát csináltok belőlem! Különben is, ha ki is gombolod a felsőm, csak a nagy semmi van alatta. Kár mutogatni a lapos testem!
  - Ne légy csacsi! Már a pucér bőr látványa is megvadítja a pasikat. - mosolygott rafináltan Beverly, miközben újabb merényletet követett el. Fekete válltáskájából elővett egy apró hajtűt és kilyukasztgatta Mel harisnyáját. Még jól ki is tágította a hasadásokat. Melissa megbotránkozva nézett extravagáns és szégyentelen kinézetére. Be kellett ismernie, hogy a lányok csodát műveltek vele. Brenda sminkje kiemelte a szemét, és vagány külsőt kölcsönzött neki a bozontos hajjal, míg Beverly szoknya, blúz és harisnya ötlete dögös vamp csajt csinált belőle. Mintha nem is ő nézett volna vissza a tükörből. Bár egy kicsit zavarta, hogy a kigombolás szabadon hagyta az egész bőrfelületet a melle között, próbált erről megfeledkezni. Bev, mintha megérezte volna mire gondol, leintette.
  - Ne is gondolj rá, hogy begombold, amikor nem figyelek, mert leszakítom! Dögös bigét faragtunk belőled, és úgy is kell viselkedned!
Brenda előkotort a táskásából egy hosszú láncos, háromszög alakú kék köves medált és Melissa nyakába tette. Az ékszer pontosan belógott Melissa két melle közé, és ez csak még jobban a dekoltázsára terelte a figyelmet.
  - Én így nem megyek ki! - mutatott az ajtóra bizonytalanul Mel.

  - Ó, dehogynem! És sokat fogsz inni, hogy feloldódj! Majd mi magtalanítunk bulizni! - közölte határozottan Beverly.
Melissa belátta, hogy nincs értelme tovább vitázni, a lányok úgysem hagyják, hogy hazarohanjon.
  - Hát jó... jöjjön, aminek jönnie kell!
  - Kicsit lelkesebben, ha lehet! - vigyorgott Brenda, és kivonszolta Melissát a zajos terembe. - Irány piálni!
A három lány visszasétált a fiúkhoz. Ethan és Will megütközve nézett az új külsejű Melissára, s a lány ettől szeretett volna azonnal a föld alá süllyedni.
  - Ejha... micsoda változás! - jegyezte meg Ethan, aki a lány elé tolta a kért italt.
  - A női praktikák... mintha nem is ugyanaz a csaj lennél, aki fél órája beszállt a kocsimba. - mondta Will is, és szeme megakadt Melissa dekoltázsán.
Brenda nevetve bújt mellé, és játékosan nyakon verte, de épp csak meglegyintette egy kicsit.
  - El a szemekkel! Tessék rám koncentrálni!
  - Ezt kérned sem kell. - ölelte át kedvesét Will.
  - Nekem pedig sok piára van szükségem, hogy elmúljon belőlem a merevség. - mondta Mel, és máris leintette a csapost, hogy újabb brandyt kérjen.
Telt múlt az idő, Melissa egyre több felest gurított le, és egyre jobban érezte magát. Az alkohol elhitette vele, hogy valóban olyan dögös csaj, mint ahogy kinéz, és egyre nagyobb vehemenciával vetette magát a parkettre és vonaglott a régi, klassz slágerekre. A pia elfeledtette vele Jay-t, a valóságot és azt, hogy valójában csak egy szürke kisegér. A táncparkett ördögének képzelte magát, és vihogva ment táncolni minden sráccal, aki elcsalta őt barátnői gyűrűjéből. A lány csak táncolt és bulizott, eszméletlenül jól érezte magát. Meg is fogadta, hogy gyakrabban fog inni és bulizni, hisz minden szebb és izgalmasabb ebben az állapotban. Amikor már alig állt a lábán, mert elfáradt a sok ugrálástól, a bárpulthoz ment, ahol Beverly és Ethan ölelkezett. Fáradtan és esetlenül kapaszkodott fel egy szabad bárszékre. A hangulata még mindig a plafont verte.
  - Hú... kész vagyok! Nem is tudom, mikor táncoltam ennyit utoljára!
  - Örülök, hogy nem bántad meg, hogy velünk tartottál. - mosolygott Bev, akinek már szintén piros volt az orcája a sok elfogyasztott koktéltól.
  - Naná, hogy nem! Jöhetünk máskor is! - harsogta Mel gyorsan forgó nyelvvel, és rendelt magának egy citromos koktélt. Érezte, hogy már nem szabad erősebbet innia, de szomjas volt. Nem akarta kidobni a taccsot a nap végén.
  - Nem akarlak elkeseríteni, kicsim, mert látom, hogy jó kedven van, de van itt valaki, akinek nem biztos, hogy örülni fogsz. - mondta Bev borús arccal, és a bárpult vége felé nézett, jelezve Melnek, hogy arra keresse, akit lát.
  - Jay? - kérdezte Melissa rosszat sejtve, de nem mert arra nézni, amerre barátnője mutatott. A gyomra görcsbe rándult, a fejét elborító ködön keresztül is érezte, hogy rátör a rettegés. Nem akarta, hogy a fiú ilyen állapotban és külsővel lássa.
Beverly felnevetett.
  - Miért nem lepődök meg, hogy még becsiccsentve is ő az első gondolatod? De nem ő az! - bökött a poharával ismét Mel háta mögé Bev.
Melissa megkönnyebbülten fellélegezett. Bárki is az, nem lehet szörnyű, ha nem Jay az! Összeszedte magát, és a mutatott irányba lesett. A bárpult végében Scott ült, whiskys pohárral a kezében és érdeklődve viszonozta a lány pillantását. Melissa felvont szemöldökkel nézett a piros, ujjatlan pólós és fekete nadrágos fiúra. Fekete haja csillogott a színes fényben, sötét szeme megfejthetetlen tűzzel villant a lányra. Melissa megborzongott, mert zavarta az egyértelműen kétértelmű és merész szempár. Csak nézte a srácot, és nem tudta, mit kéne tennie.
Scott biztatásnak vehette a lány kíváncsi pillantását, mert lepattant a bárszékről és odasétált hozzájuk. Le sem vette a szemét a lányról, amikor odakönyökölt poharával a kezében Ethan és Melissa közé.
  - Kicsi a világ, hogy mind itt vagyunk. - jegyezte meg a fiú, miután üdvözölte a kis csapatot.
  - Mostanában ez a legnépszerűbb hely. - mondta

teljesen feleslegesen Bev, mert a srác figyelmét csak Melissa kötötte le.
  - Meghívhatlak egy italra? - mosolygott csábítóan a copfos lányra Scott.
Melissa magában elismerte, hogy a srác piszok jól néz ki feszülős pólójában és elbűvölő mosolyával. Hogy nem vette ezt eddig észre? A teremben sok lány nézett rá irigykedve, amiért ez a díszpéldány őt szúrta ki. Úgy gondolta, egy italból még nem lehet gond.
  - Persze. Azt kérem, amit te is iszol. - mosolygott barátságosan Mel.
Scott kikérte neki a whiskyt, így lemaradt Bev hüledező pillantásáról és Ethan homlokráncolásáról. Nem akarták elhinni, hogy Melissa, aki foggal körömmel harcolt a nagyképű macsó ellen, most hirtelen italozni készül vele.
  - Milyen jól nézel ki ma este. - jött a bókkal Scott, amikor a lány elé tette a borostyán színű, jégkockás italt.
  - Köszi. - kapaszkodott a pohárba Mel, hogy abból merítsen bátorságot. Maga sem értette, mi ütött belé. Úgy érezte, adnia kell egy esélyt ennek a jóképű fiúnak, de nem tudta, hogy kezdjen hozzá. Sosem tudott flörtölni, dögös külső ide vagy oda, idétlenül érezte magát. Talán könnyebb lenne elfelejteni Jay-t, ha esélyt adna egy olyan srácnak, aki egy éve oda van érte. Az csak hab a tortán, hogy Scott Jenningson a teremben a legdögösebb fickó. Eleget élt már bezárva, önkéntes magányban, itt az ideje, hogy nyisson mások felé. Sosem adott Scottnak igazán esélyt, és most az alkohol hatására nem érezte, hogy ez hiba lenne. Minden lány álma egy csinos szépfiú, aki oda van érte. Miért lenne ő kivétel?
  - Gyakran jársz ide? - kérdezte Melissa, s magában szidta magát, hogy egy ilyen banális, egyszerű kérdéssel jött elő, de nem jutott jobb az eszébe.
  - Most vagyok itt másodjára. - felelte a fiú, s szeme zavartalanul időzött a lány mély dekoltázsán. - Viszont téged nem láttalak még itt, sem máshol. Nem vagy egy bulizós típus...
  - Hát nem... de egyszer mindent el kell kezdeni. - mosolygott Mel, s maga is meglepődött, milyen könnyen jön ez a flörtölés dolog. Fog ez menni!
  - Van kedved táncolni?
  - Van. - nevetett a lány. Felhajtotta a pohara tartalmát, aztán habozás nélkül fogadta el Scott kinyújtott kezét.
A D.J. éppen egy ősi számot játszott be a Modern Talking-tól a " You're My Heart You're My Soul"-t. Melissának melege volt a whiskytől, de átérezte a zenét és felvillanyozva simult Scott izmos karjaiba, és lötyögött vele a zene érzéki dalalmára. Kicsinek és elveszettnek érezte magát a hatalmas karokban, mégis jó érzés volt. Néhány számot végigtáncoltak. a Ghost, Dirty Dancing és egyéb régi filmek slágereiből összemixelt zenékre, és Melissa egyre jobban élvezte Scott közelségét. A Grease betétdalaira nevetve, őrült rocky-t jártak, aztán kifulladva dőltek ismét egymás karjaiba az I Will Always Love You című érzelmes balladára. Melissa alkoholtól túlfűtve, merészen tapogatta és simogatta Scott tökéletes és kemény felsőtestét. El sem hitte, hogy ez ekkora hatással van rá. Valamiért tetszett neki, hogy a fiú ennyire az ellentéte, kemény, erős, nagy és forró, míg ő kicsi, puha és néha a hideg futkosott rajta, annak ellenére, hogy a túlzsúfolt helyiségben mindenki izzadságtól csatakos volt. Scott megint felbátorodott a lány viselkedése miatt, s óvatosan csókot nyomott a lány szájára lassúzás közben.
Melissa felnyögött, amikor megérezte ajkán a határozott szájat. Ki volt éhezve a szeretetre, a törődésre, a gyengédségre és annak ellenére, hogy sosem kedvelte igazán Scottot, engedett a testének és ahelyett, hogy eltolta volna, megragadta a fiú pólóját a nyakánál, és magához húzta a fejét, hogy elmélyítse a csókot. A fiú nagy sóhajjal szorította magához az apró testet, feltört belőle az évek óta visszafojtott vágyakozás. Mindenről megfeledkezve belefeledkeztek a forró csókba...

Brenda és Will megunta a táncot, és akkor huppantak le Beverly-ék mellé, amikor Mel és Scott csókolózni kezdtek. Brenda meghökkenve lökte oldalba a másik szöszit.
  - A büdös francba! Mit csinál ez a lány? Mit keres Jenningson szájában?
  - Én is totál kiakadtam rajta! - mondta Bev, és rosszallva rázta a fejét. - Azt mondtam pasizzon be, de hogy pont Scottot találta meg... Ha most együtt hazamennek, holnap utálni fogja magát. Túl sokat ivott! Nem tudja, mit csinál!
   - Ahogy a forró helyzetet elnézem, könnyen lehet, hogy igazad lesz, Bev. - jegyezte meg Will. Mást nem mert hozzáfűzni, mert Brenda egész este szekálta, amiért megbámulta Melissát. Ha most mást is mond, a barátnője megint hisztizni kezd, pedig oka sincs rá. Kedveli Melissát, de eddig sosem látta meg benne a nőt.
  - Nem akarom, hogy Scott megrontsa a barátnőm! - kapaszkodott Will karjába kétségbeesve Brenda. - Valaki csináljon valamit! Jaj, istenem! Nézni sem bírom! - fordult el a párocska felől a lány, mert Scott egyértelműen hevesen tapogatta a kábult lány mellét és fenekét. - Azt a mindenit!
  - Az ő élete, szerintem nem örülne, ha beleszólnánk. Én már csak tudom, akárhányszor megtettem, baj lett belőle. - harapdálta pirosra festett ajkait Beverly.
  - Akkor nézzük tétlenül, hogy baromságot csinál? - kérdezte Brenda utálkozó képpel.
  - Nincs más választásunk. Hadd kövesse el a saját hibáit... Túl nagy vehemenciával vetette magát az életbe és lehet, hogy ez az én hibám. - ismerte el csüggedten Beverly.
  - Rinyagépek, majd én intézkedem! - mosolygott Ethan, és előhúzta a farzsebéből a mobilját.
  - Mit akarsz csinálni? - kérdezte elkerekedett szemekkel Bev.
  - Majd meglátjátok! - vigyorgott talányosan Ethan. Tárcsázott is, és arrébb sétált a pult végébe, hogy a többiek ne hallják, kivel, és miről beszél.

Jay bealudt a kanapén, miközben valami unalmas dokumentumfilmet nézett. A mobilja gitárszólama ébresztette, és káromkodva tapogatózott a párna alá rajtett telefonért.
  - Mi van? - morogta mogorván, mert leolvasta a kijelzőről, hogy lökött Ethan zaklatja, éjjel egy után.
  - Vészhelyzet van! Ide kell jönnöd!

Jay utálta, amikor a haverja parancsolgat neki, azt meg még jobban, hogy nem tudta, miről van szó.
  - Hova? Minek?
  - A Retro Clubba. Itt bulizunk, tudod, mondtam.
  - Leszarom, hogy mulattok, nincs kedvem bulizni. Csak aludni akarok! - zsörtölődött Jay. A hátára fordult, és fél kézzel hátratúrta arcába lógó haját.
  - Mindjárt felébredsz, ha elmondom, mi folyik itt. - közölte Ethan. Alig tudta túlkiabálni a háttérzenét és üvöltöző tömeget.
Jay meg tudta volna fojtani, amiért rébuszokban beszél. Nem volt kedve az éj közepén találós kérdéseket fejtegetni.
  - Na köpd már ki, ha felkeltettél!
  - Oké. - Ethan a hatás kedvéért tartott pár másodperc szünetet. - A babádat épp Jenningson próbálja becserkészni! Ha nem jössz ide, a kretén lesz az első a kis csaj életében, nem te!
Beletelt néhány másodpercbe, míg Jay felfogta, miről beszél piás haverja. Tehát a buli elfajult, és Melissa összegabalyodott a nyálas Scott-tal. Magában cifrán káromkodott, de nem akarta kimutatni, hogy ez mélyen érinti.
  - Nem érdekel, ha megerőszakolja. - nyögte végül, mert Ethan válaszra várt.
  - Erőszakról szó sincs. Melissa a drága, olyan részeg, mint a csacsi, és meg van szédülve. A kis kretén épp ezt próbálja kihasználni! Legyen eszed, Amstrong! Ha számít neked egy kicsit is a csaj, idejössz és megakadályozod, hogy az a vadbarom részegen megfektesse! Komolyan ilyen sorsot szánsz neki?
Jay már nem titkolta haragját, csúnya szitkokkal átkozta Scottot. Az igaz, hogy eldöntötte, túlteszi magát Melissán, de mégsem akarta, hogy egy vadbarom a sárba tiporja a kis bolond szűzlány ártatlanságát. Ettől jobbat érdemel, mindenkinél jobbat!
Nem hadakozott tovább, közölte Ethannel, hogy amint tud ott lesz, és már rohant is fejvesztve a kocsihoz. Remélte, nem fog elkésni és odaér, mielőtt a gaztevő az ágyába csábítja az öntudatlan kislányt. Még ha Melissa nem is fogja ezt neki megköszönni, talán egyszer belátja, hogy kell valaki, aki megóvja attól, hogy elkövesse élte legnagyobb hibáit.

Rekordidő alatt végigsöpört a kihalt városon, és szinte húsz perc alatt odaért a klubhoz. Nem érdekelte, hogy alvástól gyűrött rajta a póló, és hogy egy ezer éves, viseltes nadrág van rajta, bekéredzkedett a mulatóba, aztán a tömeget pásztázta, sötét szemekkel. Látta, hogy Ethanék gondterhelten ülnek a bárpultnál, de nem törődött velük, mert ekkor megpillantotta Melissát egy óriási piros festmény mellett, a falhoz lapulva összetapadva smárolt Scott-tal.
  - Melissa drágám! Hát így engedjelek el egyedül bulizni? - állt meg Scott háta mögött, mellén összefont karral Jay. A hangja magabiztos volt, pedig korántsem érezte magát annak. Nem tudta, mi fog történni. Hisz Melissa amúgy is kiszámíthatatlan, most hogy beivott, még inkább nem tudta, mire számítson tőle. Ráadásul Scott kétszer akkora volt mint ő, csak abban bízhatott, hogy az alkohol hatására tompultak a reflexei, ha esetleg verekedésig fajulnak a dolgok.
  - Jay! - a lány ledermedt, s egy pillanatra felcsillant a szeme, mielőtt el tudta volna rejteni az érzéseit. Eltolta magától Scottot és kérdőn, gőgösen nézett az imádott kék szempárba. - Mit keresel te itt?
  - Hiányoztál! Sose menj többet bulizni nélkülem, angyalom! Majd meghaltam, hogy nem tudom, mit csinálsz! Gyere velem haza, és vigasztalj meg!
Jay felettébb mulatságosnak tartotta, hogy a lány részeg agya nem tudja felfogni, hogy miről is beszél ő. Vicces a helyzet, hisz csak Scott kedvéért adta elő ezt a színjátékot. Míg a lány látszólag zavartan meredt egyik fiúról a másikra, és azt sem tudta, hol van és mi az igaz, Scott magához tért és értetlenül fordult Jay felé.
  - Azt akarod mondani, hogy te és Melissa egy pár vagytok?
  - Hát persze! Nem tudtad, barátom? - adta elő magát erőltetett jókedvvel Jay. - Még a múlt héten jöttünk össze az élkülönítőben. Tudod, Melissa már nem olyan jó kislány, mint amilyennek gondolod. Kicsábítottam a tetőre, és az őr egyértelmű helyzetben talált minket. Emiatt büntit kaptunk, de kicsit sem bánjuk, mert ez hozott össze minket.
  - Igaz ez? - nézett kételkedve a kábán hallgató lányra Scott.
  - Igen. - nyögte Melissa, de csak azt fogta fel, hogy a csúfos tetős sztoriról van szó, és az tényleg igaz volt. A többi szó nem nagyon jutott el a tudatáig, elkábította Jay hirtelen felbukkanása és a tudat, hogy miatta volt itt. Hát csak számít neki valamennyire?
  - Na ugye? - mosolygott Jay győzedelmesen. - Gyere haza, édesem! Mára már kiszórakoztad magad! - kérte a fiú és kinyújtotta a kezét Mel felé. Közben szuggerálva, és könyörögve nézett a lányra. Ezen múlott minden, ha a lány megfogja a kezét, mert bízik benne, akkor végre a jelét adja annak, kit és mit akar, ha nem, csúfos kudarcot vall, és mehet haza egyedül, nyalogathatja a sebeit. Jay torkában dobogó szívvel várta, hogy a lány megtegyen egy apró mozdulatot. Most minden eldől. Vagy elfut, vagy elfogadja....

Melissa már nem tudta hol van, nem hallotta a zenét, nem látta a villódzó fényeket, és elfelejtette, hogy az előbb még Scott karjába simult. Lelke, teste és szíve nagyon is tudatában volt még a ködön keresztül is, hogy Jay ott van. Ragyogó szeme mágnesként vonzotta, és tett felé egy bizonytalan lépést. Esetlenül kinyújtotta felé a kezét, de Jay karja távoli volt, viszont a fiú utána kapott, sóhajtva a mellkasára vonta, és a fejéhez nyomva az állát, mélyeket lélegzett. Győzött és kiélvezte a csodálatos pillanatot. Az ölelés rövid volt, de meghitt. Jay gyorsan kiterelte a lányt a helyiségből, de az előtérben annyira imbolygott a lány az apró sarkú cipőben, hogy nem lacafacázott, az ölébe kapta, úgy vitte a kijáratig. Az ajtóban köszönetet mondott a biztonsági őröknek, amiért beengedték, közölte, hogy megvan a madárka, aztán betette az elalélt lányt a kocsiba.
Melissa félálomban, és gyengén elnyúlt az ülésen, azt sem vette észre, hogy Jay bekapcsolja a biztossági övét. A srác indított, de leengedte a kocsi tetejét. Jövet felhúzta, hogy védekezzen a langyos éjszaka huzatától, de most úgy gondolta, jót fog tenni a friss és csípős levegő a megszédült kis bolondnak. Miközben a lány félrecsúszva feküdt az ülésen csukott szemmel, Jay zavartalanul gyönyörködhetett benne. Mennyivel másképp nézett ki most, ezzel a vad frizurával, sminkkel és laza öltözékkel, mégis jobban tetszett neki a hétköznapi, valódi, megközelíthetetlen Melissa. Nem tudta, mi késztette a lányt arra, hogy ma ennyire elengedje magát, de bármit megtett volna, hogy ez ne forduljon elő többet, vagy legalábbis csak akkor történjen ilyen, ha ő mellette van, hogy vigyázzon rá. Bárhogy is próbálták tagadni, nem tudnak meglenni egymás nélkül, ezt bizonyítja a ma este is. Hisz tisztában volt vele, hogy Ethan kikkel bulizik ma este, mégis távol akart onnan lenni, ezért döglött otthon a tévé előtt. Hagyni akarta, hogy a lány a saját életét élje, de az, hogy most mégis itt vannak együtt, azt bizonyítja, hogy hiába hadakoznak. Melissa gondolkodás nélkül, részegen, ösztönösen mondott igent minden hazugságára, hisz valójában ugyanazt akarja, amit ő. Őt akarja, nem Scottot és nem is mást, s ez boldogsággal töltötte el. Itt lenne az ideje, hogy ezt tudomásul vegyék. A lányék lakásáig ide-oda cikáztak a gondolatai. Egyszer rábeszélte magát, hogy kezdjen mindet elölről ezzel a kis nyuszival, másszor lebeszélte magát, mert semmi jó nem sülne ki belőle.
De amikor lassan leállította kocsit a kis sárga ház előtt, és gyengéden megérintette a lány arcát, hogy felébressze, minden borús gondolat elszállt a fejéből.
  - Melissa.... drágám... hazaértünk. - közölte a lánnyal akadozva.

Mel szeme csak nagyon lassan nyílt ki. Mikor közvetlenül maga előtt látta az álmában oly sokat látott szempárt, az arca felragyogott az örömtől, és ösztönösen a nyaka köré fonta a karját és még a lábát is rátekerte valahogy, mint egy csimpaszkodó kis majom.
   - Jay... Jay... - csak ennyit suttogott, és örömittasan simult a fiúhoz.
A srác felnyögött, mert pokolian vágyott arra, hogy a lány így viselkedjen, de mégsem örülhetett igazán. Tudta, hogy Melissából az alkohol beszél, és ez hozza ki belőle titkos vágyait. Nem engedhet neki, mert mindketten meg fogják bánni.
  - Igen, itt vagyok. - súgta Jay, és egy pillanatra a lány nyakába fúrta az arcát. Belélegezte csodálatos illatát, aztán erőt vett magán és picit eltolta magától. - Hazahoztalak, szívecském! Beviszlek, és ágyba duglak!
  - De jó! - kuncogott a lány, és apró keze végigpásztázott Jay barna, gyűrött pólóján. Simogatása nagy hatással volt rá. Kapkodva szedte a levegőt, de muszáj volt uralkodnia magán, és megőrizni a nyugalmát.
  - Hol a kulcs? - kérdezte a fiú.
  - A... a... táskámban, azt hiszem. - vihogott a lány, és kirángatta maga alól az apró tatyót.
Jay elvette tőle, és a műszerfal tompa fényében elkezdte átkutatni a táskát. Szitkozódva átkozta a női hóbortokat, mert minden a kezébe akadt csak a kulcs nem: mobil, kis csomag zsebkendő, szemceruza, rúzs, tampon és miniparfüm. Jó egy perc múlva akadt csak a kezébe a kulcs, de addigra a lány már édesdeden aludt. Káromkodva lökte ki a lábával a kocsiajtót, megkerülte a járművet, majd a derekánál fogva óvatosan, és esetlenül kisegítette a lányt. Az apró teremtés meglepően nehéz volt most, hogy elengedte magát, de összeszorított fogakkal emelte újra az ölébe. Halkan, szerencsétlenkedve nyitotta ki az ajtót, és mikor belépett a nappaliba, kicsit beverte a lány fejét az ajtófélfába. Megint csúnya káromkodások közepette igyekezett nem csapni zajt, nehogy felébressze a lány anyját. Még csak egy dühöngő mama hiányzott volna neki ma este.
  - Melissa... merre van a szobád? - kérdezte a lánytól, mert a véletlen fejbekólintástól kezdett magához térni.
A lány nyöszörögve nyitotta ki a szemét, megemelte a kezét, és rámutatott kuckója ajtajára.
Jay határozottan megindult az ajtó felé, de hogy elkerülje az újabb balesetet, a földre engedte a lány lábát és megpróbálta a derekánál fogva megtartani, de az úgy dülöngött, mint egy élettelen rongybaba. A derekánál fogva vonszolta be a szobába és a holdfényben azonnal észrevette a hatalmas ágy körvonalát. Fellélegezett, mert célt értek úgy, hogy a dühös anyuka nem ordította le a fejüket. Még egy lépést tett az ágy felé, aztán lehajolt, hogy lehúzza Melissa lábáról a cipőt. Nem számolt vele, hogy ez a mozdulat mihez vezet, mert a lány elvesztette az egyensúlyát, eldőlt, de az utolsó pillanatban még megragadta a karját, így Jay-t szó szerint magával húzta az ágyra.
Hangos puffanással kötöttek ki mindketten az ágyon. Melissa a döbbenettől, vagy az alkoholtól hangosan nevetni kezdett.
  - Sss, te kis dili! Felvered anyukádat! - figyelmeztette Jay haragosan.
  - Azt kétlem! Denverbe utazott a pasijával. - vihorászott a lány. Felettébb mulatságosnak tartotta a helyzetet.
  - Basszuskulcs! Mondhattad volna hamarabb is! - zsörtölődött a srác. Haragosan nézett az alatta fekvő lányra. - Megkímélhettél volna egy gyenge szívrohamtól. Folyton azt vártam, hogy jön és leordítja a fejünket.
  - Nem fogja. A ház az enyém... - Melissa szeme diadalmasan villogott, és megint átölelte a fiú nyakát. - Vagyis a miénk! - Mel szeme elsötétült, Jay nyakához hajolt, s forró lehelettel és testtel csókolgatni kezdte a nyakát. - Maradj velem, Jay! Veled akarok lenni.... Kérlek... kérlek... maradj éjszakára!
Jay testén heves remegés futott végig. Minden vágya az volt, hogy teljesítse a lány kérését, hallgatni akart a testére, de az esze azt súgta, nem lenne jó vége, ha most összegabalyodnának.
  - Melissa... nem tudod, mit beszélsz! - szólt a lányra erélyesen Jay, de mégis képtelen volt elszakadni a lánytól.
  - De igen, tudom!... Akarlak, Jay! Most és mindig! - hadarta a lány akadozva. Vágytól és alkoholtól eltompulva feszítette a testét a fiúéhoz és a hátát, vállát simogatta.
Jay agyát és testét elöntötte a vágy, elvesztette az önkontrollját, és száját olyan hévvel tapasztotta a lányéra, hogy mindketten beleszédültek. Sóhajtozva és zabolátlan szenvedéllyel tapadtak össze, csókolóztak önfeledten. Egymás testét simogatták, ahol csak érték. Megszűnt a külvilág. Jay nyögve fúrta az ujjait a lány hajába, amiből valamikor kicsúszott a gumi. Erősen megmarkolta a lány tarkóját és a csípőjét, hogy fel tudjon ülni. Melissa úgy fonódott rá, mint a korhadt fára a borostyán, nem akart elszakadni tőle. Jay felforrósodott testtel ölelte a lányt, simogatta, ahol csak érte, miközben Mel hátratúrta a saját haját, hogy ne akadályozza, amikor a srác nyakát kezdte harapdálni. Jay kéjesen felnyögött, akarta a lányt, mindennél jobban.

Melissa gátlásait feloldotta az alkohol, cseppet sem tűnt tapasztalatlan szűzlánynak. Céltudatos mozdulatokkal járta be tenyere a fiú mellkasát, hasát és végül a farmer korcánál is elidőzött a keze. Mikor egy határozott mozdulattal szétrántotta saját blúzát, és a gombok pattogva elrepültek, Jay magához tért a mámortól és elkapta a lány kezét, amikor az le akarta rántani magáról a blúzt.
  - Ne merészelj levetkőzni! - lehelte a lány szájába minden erejét összeszedve Jay. Ezt a csatát nem akarta elveszíteni.
  - Miért? Nem akarod? - búgta a lány, és nyelvét Jay fülébe dugta, amivel majd megőrjítette őt.
  - De igen, nagyon is... de részeg vagy! - közölte a fiú, miközben hevesen kapkodott levegő után. Egy kicsit eltolta magától Melissát, hogy a szemébe tudjon nézni. A lány lábai még mindig a csípője köré fonódtak. - Meg fogjuk bánni, ha most megtesszük!
  - Nem fogjuk! Tudom, mit akarok! Téged! - közölte a lány indulatosan, és mindkét kezét Jay szőke fürtjei közé fúrta.
  - Rendben van, angyalom! Ha holnap, és holnap után is így gondolod, amikor józan leszel, akkor állok elébe. Meg fog történni, aminek meg kell. - Jay szeretettel nézett a lány szemébe, és megsimogatta kipirult arcát. - Ma rájöttem, hogy ha akarok sem tudok már nélküled élni. Tudom, hogy el fogod felejteni, amit most mondok, de nekem legalább nyugodt lesz a lelkiismeretem. Azt mondom vágjunk bele, és próbáljuk meg együtt. Bármi is lesz köztünk, élvezni fogjuk, ahogy az előbb nekem estél, ez nem is lehet másképp. - mosolygott a fiú és bánatos képet vágott. - De ha lefekszem veled, azt akarom, hogy teljesen a tudatában legyél, mi történik, és sose felejtsd el! Aludj egyet, kis vadmacskám, aztán ha megint a régi leszel, visszatérünk a dologra... De előbb... hagyok egy kis emlékeztetőt...
Jay áhítattal nézett a lány nyakára, aztán kicsit széthúzta a tönkretett blúzt, lehajolt, ajkával megérintette a selymes bőrt a lány melle felett. Mikor Mel kéjesen felsóhajtott, erősen megszívta a bőrt, hogy maradandó nyomot hagyjon rajta. Nyomott még egy csókot a lány szájára, hátradöntötte az ágyon, ráhúzta a takarót és gondosan betakargatta. Egy homlokpuszival búcsúzott, aztán eltűnt, mintha ott se lett volna. Melissa nyugtalan, erotikus álmokba merült, és már nem tudta, mi az álom, s mi a valóság...

Pletykák

Mivel Melissa pénteken és szombat este is későn került ágyba, elhatározta, hogy vasárnap sokáig fog lustálkodni, de a terve kudarcba fulladt, mert alig múlt el nyolc óra, csörögni kezdett a mobilja. Beletelt egy kis időbe, míg felfogta, hogy a zenét nem álmában hallja, hanem a párna mellett rezeg és énekel a mobil. Meg tudta volna ölni azt, aki ilyen korán zaklatja. Nyögve és csukott szemmel kotorászott a feje mellett. Még akkor sem nyitotta ki a szemét, amikor a füléhez emelte a telefont.
  - Igen? - kiáltott a készülékbe mogorván.
  - Melissa drága, mindig ilyen morcos vagy reggelente? - hallotta meg Jay nevető hangját, s majdnem kiejtette a kezéből a mobilt. Egyből éberebb lett. Elvette a fülétől a mobilt, a kijelzőre pillantott, hogy leolvassa a hívó nevét. Azt hitte, a képzelete tréfálta meg, de valóban a fiú neve villogott a szeme előtt. Dühös lett, amiért az isten csapása nem hagyja aludni.
  - Baszki, Jay! Ne mondd, hogy azért hívtál, hogy ezt megállapítsd!

  - Ó, dehogy, ez csak észrevétel volt. - a fiú úgy beszélt, mintha olyan jó cimborák lennének, hogy napi szinten beszélnének. - Zavaros emlékeim vannak a tegnap estéről, biztos sokat ittam. Valami olyasmi dereng, mintha csókolóztunk volna, de lehet, hogy csak álmodtam?
Melissa pánikba esett, és feldühödött. Ijedten, elvörösödve ült fel az ágyban, kócos haját hátracsapta. Hát ennyit jelent neki? Elfelejtette, milyen szenvedélyesen estek egymásnak a parton? A mellkasát a fájdalom szorongatta. Hirtelen haragjában elhatározta, hogy az egészet letagadja.
  - Szép álmaid vannak, Jay! Biztosítalak róla, hogy semmi ilyesmi nem történt. Biztos nagyon bebasztál és hallucináltál! Nem történt semmi! Na csá! Aludni akarok!
Melissa dühösen kinyomta a telefont, visszahanyatlott a párnára és hasra vágta magát. Mélységesen fájt neki, hogy ez a semmirekellő alak elfelejtette, ami köztünk történt. Igaza volt, mikor arra gondolt, hogy nincs különösebb szerepe a srác életében, ő is csak egy a sok közül. Miért is reménykedett másban? A torkát fojtogatta a sírás. Nem maradt sok ideje keseregni, mert a telefonja megint zenélni kezdett. Meg sem lepődött, hogy megint Jay hívja.
Felvette, de mielőtt beleszólt volna a fiú egyből beszélni kezdett:
  - Te tényleg olyan vagy kora reggel, mint egy morgó medve! Már két csúnya szót is halottam tőled és ez nem vall rád, drágám! Valami azt súgja, hogy a hevességed azt bizonyítja, hogy nem csak képzeltem, tényleg összegabalyodtunk a homokban. A részletek nem derengenek, de határozottan úgy érzem, mégis történt valami, mert nem lennél így bepöccenve, ha nem lenne igazam.
Melissa a hátára fordult és elkeseredve bámulta a plafont. Sem a hangulata, sem az időpont nem volt alkalmas most egy vitára. Csak az járt a fejében, hogy le kell ráznia a fiút.
  - Te összekeversz Aliciával! Vele enyelegtél egész nap, Amstrong! Közted és köztem semmi sem történt! Érted, semmi? - fújt a telefonba dühösen a lány és ismét kinyomta. Sóhajtva szorította a homlokához a telefont és imádkozott, hogy a fiú kopjon le, és hagyja végre aludni. Legjobb védekezés a támadás... - gondolta elgyötörve.
Kicsit sem volt meglepő, hogy másodpercek múlva megint megszólalt a telefon. Magában a földig szidta, és átkozta az akaratos, makacs, és kitartó Jay Amstrongot.
Most ő nem várta meg, hogy a fiú bármit is mondjon, a füléhez vette a telót, és belekezdett monológjába:
  - Jó, oké, nyertél, Jay Amstrong! Igen, csókolóztunk a parton, de nem kell belőle nagy ügyet csinálni, hisz nem az első alkalom volt. Máskor is smároltunk már, ez sem különbözött a többi csóktól! Nem nagy valami, felejtsd el ezt is! Most már megmondtam az igazat. Hagynál végre aludni?
  - Ö... szia, Melissa! Csak azért hívlak, mert a tesóm kocsijába keveredett a pulcsid, és szólni akartam, hogy hétfőn visszaadom. - hallotta meg Melissa Beverly félszeg hangját.
Ó, hogy az a... - mérgelődött magában Mel. - Ekkora égést! Pont Bevnek kellett végighallgatnia a Jay-nek szánt szavaimat!

Kínosan érezte magát, előbb csak hebegett-habogott, aztán összeszedte magát.
  - Ó, szia, Beverly! Ne haragudj, de Jay fél órája hívogat, és már felhúzta az agyamat.
  - Semmi vész. - nevetett a telefonba Bev. - Szerelmesek között megesik az ilyen!
  - Mi? Nem, nem, szó sincs erről! Nincs szerelem, se semmi, csak...
  - Aha-aha. Értem én, nem akarsz beszélni róla. Pedig pont most árultad el magad, hisz már a smárolásig jutottál a Casanovával! Nem is vagy olyan ártatlan nebáncsvirág, mint amilyennek gondoltalak! Jobb lesz, ha mindenki tudomására hozod, hogy állsz a szépfiúval, mert a végén valamelyik csaj elcsaklizza előled.
Melissa dühösen csapkodott maga mellett a szabad kezével. Pont ennek a pletykafészeknek kellett olyasmit hallania, amit nem kellett volna? Egyéb se hiányzik, minthogy szétkürtöljön olyan dolgokat, ami nincs is!
  - Nincs mit tudatni másokkal. Nem vagyok együtt Jay-el, és nem is akarok vele lenni. Az sem zavar, ha Alicia barátnőd összejön vele, lehet az övé! - dühöngött Mel. - Holnap kérem a pulcsim! Szia!
Ezzel Melissa megint letette a telefont, de ezúttal ki is kapcsolta, hogy végre békén hagyják.
Dühösen fúrta a fejét a párnába, és az öklével csapkodott. Miért pont Beverly-nek kellett végighallgatni a Jay-nek szánt monológját? Volt egy olyan érzése, hogy amit a szöszi tud, az sokáig nem marad titokban.
A vasárnap délutánja unalmasan telt. A tanulásba menekült, hogy ne aggodalmaskodjon, aztán elalvásig olvasott. Legszívesebben átment volna Howardhoz, hogy kiöntse a szívét, de tudta, ha megtenné, csak még jobban elmérgesítené a kapcsolatukat, hisz ha a srác előtt megemlíti Jay nevét, a régi barát csak vérszemet kap, és veszekszik vele. Így nem maradt más, magába fojtotta az érzéseit.
Hétfő reggel félve készülődött az iskolába. Fekete, kerek nyakú, háromnegyedes ujjú felsőt húzott magára, szürke farmerrel. Lapos sarkú balerina cipőt vett fel hozzá. A haját csak simára fésülte. Szürkének és jelentéktelennek akart kinézni, azt gondolva, hogy így majd nem kerül a figyelem középpontjába. Rettegett, hogy Beverly mindenkinek elmondja a titkát, és rossz előérzete is támadt. Oldaltáskájával a vállán indult suliba, a szokásos időben. Mikor a kapuhoz ért, és becsukta maga után, felfedezte, hogy Howard is éppen akkor lépett ki a házukból. Legnagyobb meglepetésére a fiú bevárta.
  - Szia! Megyünk együtt? - kérdezte félénken az olajzöld, bő farmeres és sárga pólós fiú bizonytalanul.
  - Persze, szívesen. - mosolygott rá biztatóan Melissa.
Egy jó darabig némán sétáltak egymás mellett. A lány utálta ezt a feszült légkört, ami mostanában kialakult közöttük. Régen természetesen tudtak viselkedni egymással, és gondatlanul csacsogva mindent megbeszéltek suliba menet. Nagyon hiányzott neki ez a felszabadultság, és nem tudta áthidalni a köztük tátongó szakadékot.
  - Mizu? Fogsz randizni Jeremy-vel? - kérdezte a kócos, zöld szemű srác, amikor már a főutcán gyalogoltak a reggeli forgalomban.

Melissa egy pillanatig azt sem tudta, kiről beszél a srác, aztán elemi erővel tört rá a szombati strandolás emléke, de persze nem Oliver barátja hagyott benne mély nyomokat...
  - Hát... nem hiszem. Aranyos volt a fiú, de nem igazán az esetem. - vallotta be az igazat Mel.
  - Furcsa ízlésed van. - csóválta a fejét Howie.
  - Kérlek, ne beszéljünk erről, nem akarok civakodni! Ha mi ketten pasikról kezdünk beszélni, akkor balhé lesz a vége.
  - Igazad van, Mel. Akkor mesélj valami mást!
Melissa megkönnyebbülten felsóhajtott, és az anyja új üzleti terveiről kezdett beszélni, majd viccesen előadta, hogyan próbálták az anyjáék összeboronálni Dave munkatársával. Persze Jay nevét szépen kihagyta a történetből. Nemsokára Howard is felengedett, készséggel mesélt legújabb tankos játékáról, és kedvenc sorozata új fejleményeiről. Melissa örült, hogy valamelyest megint visszaállt a béke közöttük.
Bementek a suliba és végigsétáltak a folyosón az ide-oda tolongó, színes ruhás fiatalok között. Az épület déli csücskébe igyekeztek, ott volt biokémia órájuk.
Sona, Will és Oliver már a terem előtt várakoztak, és vidáman társalogtak.
Melissáék csatlakoztak hozzájuk, de nem vett részt a hétvége újratárgyalásában, mert felfedezte, hogy a szomszédos matek terem előtt ott ácsorog Beverly és Alicia. A két lány pusmogva összedugta a fejét, és a barna hajú lány ellenséges pillantásokat küldött felé. Melissa száz százalékig biztos volt benne, hogy Beverly elmondta neki, mit tudott meg véletlenül. Szeretett volna a föld alá süllyedni szégyenében. Ha Jay kis rajongója jelenetet fog rendezni, az egész suli róla fog pletykálni, és ezt nem akarta. Szívesen elmenekült volna, de amikor észrevétlenül hátrálni kezdett, a sárga, fodros nyakú miniruhás Beverly magához intette Melissát.
  - Gyere csak ide, Thompson!
Mel arcára kiült a rémület és Sona elkapta a kezét.
  - Ne menj! Rosszat sejtek! - kérte a szőke barátnő.
De Melissa magában meghányta-vetette a dolgot. Jobb, ha ő megy oda és szembenéz a bajokkal, minthogy a két némber jöjjön ide hozzá, és a haverok előtt hánytorgassák fel, ami közte és Jay között történt. Elszánt léptekkel, és komoly arccal odament a két plazacicához.
Alicia egy szürke, fekete rózsás, csipkés anyagú átlátszó felsőt viselt, fekete, fenekét alig takaró szoknyával és magassarkúval. Ellenséges pillantást vetett Melre, mikor az megállt mellettük.
  - Sziasztok! - próbálta megőrizni a hidegvérét Melissa. Udvariasan köszönt, pedig félt a rá váró beszélgetéstől.
  - Gondolom, tudod, mit akarok. - tért a lényegre egyből a tépett hajú szépség, és lekezelően végigmérte riválisát.
  - Nem, nem tudom. - adta az ártatlant Melissa.
  - Akkor játszunk nyílt kártyákkal és kimondom: hagyd békén Jay-t! Ő az enyém lesz. Te csak egy kis szürke egér vagy... Miből gondolod egyáltalán, hogy lehet esélyed nála? Jobb lenne, ha nem futnál utána, mert csak beégeted magad. Nem vagytok egy súlycsoportban, kicsikém! - Alicia hangja és tekintete fenyegető volt. - Ne akard magad nevetségessé tenni, inkább szállj le egy ilyen Casanováról! Nem illesz hozzá. Úgy néznétek ki együtt, mint a herceg és a rút kiskacsa. Akarom Jay-t, és jobb lenne, ha nem állnál az utamba!
Melissa bátran szembenézett riválisával, holott belül rettegett és megalázottnak érezte magát. Titkon ő is ilyeneket gondolt, de más szájából hallani mégis csak kegyetlen volt az igazság.
  - A félreértések elkerülése végett csak tisztázzuk, hogy nem futok Jay után! - válaszolta Mel színlelt higgadtsággal. - Nem mászok rá, mint te, és nem is akarom meghódítani! Csak kedvelem, és jól érzem magam vele, de eszem ágában sincs barátságon kívül másba kezdeni vele. Tisztába vagyok vele, hogy ezerszer jobb nő vagy, mint én, de ez nem zavar. Ha azt hiszed, hogy a túlzott nyomulásoddal, és rajongásoddal közelebb kerülhetsz Jay-hez, akkor nem ismered igazán. Nem szereti, ha tárcán kínálja magát egy csaj, jobban szeret küzdeni a nőkért.
  - Ezzel arra akarsz célozni, hogy téged fog választani, mert te makacsul ellenkezel vele? - méregette hideg tekintettel Alicia az ellenfelét.
  - Nem célzok semmire, és nem is akarok ilyesmit. Csupán azt akartam a tudomásodra hozni, hogy nekem nem kell Jay Amstrong. Nyugodtan lehet a tiéd, nem érdekel!
  - Ó, igen? És akkor miért smároltál vele többször is? - kérdezte vádlón a tépett hajú szépség.
Melissa gyilkos pillantást vetett Beverly-re, aki mélyen hallgatott. Meg tudta volna ölni a cserfes szöszit, amiért eljárt a szája.
  - Elhiheted, hogy nem akartam, de Jay erőszakos és néha rám nyomul. Ez ellen nem tudok semmit se tenni. Én örülnék a legjobban, ha felszednéd, és végre lekopna rólam, mert csak fejfájást okoz nekem. Ami közte és köztem történt, már nem lehet visszacsinálni, de tenned kéne érte, hogy a jövőben csak rád szentelje a figyelmét. Drukkolni fogok neked! Nekem csak jobb lesz, ha végre leszáll rólam!
Melissa ökölbe szorított kezekkel, idegesen hátat fordított a két lánynak. Otthagyta őket, visszasétált a barátaihoz. Befejezettnek tekintette a beszélgetést. Az idegtől hánykolódott a gyomra, és hasogatott a szíve, mert bár részben igaz volt, amit mondott, mégsem akarta igazán végleg elveszíteni Jay-t. Egyszerre érzett gyűlöletet, és szenvedélyes ragaszkodást a fiú iránt. Hogy lehet két ilyen erőteljes érzelmet táplálni ugyanazon személy iránt?
  - Mit akart tőled a két hárpia? - szakította ki a lányt gondolataiból Will vidám hangja.
  - Ó, csak figyelmeztettek, hogy tartsam magam távol Jay-től. Mintha érdekelne, hogy a barna ribanc igényt tart rá. - legyintett Melissa lazán, pedig nehéz volt a közömböst játszani.
  - Úgy látszik, a szőke szívtipró még mindig keseríti az életed. - jegyezte meg a barna felsős, és rózsaszín, hosszú szoknyás Sona.
Nem is tudod mennyire. - gondolta Mel borúsan.
  - Már kezdem megszokni. - húzta el a száját Melissa. - Mindenesetre, nem szeretném, ha miatta olyan ellenségeim lennének, mint Alicia vagy Beverly! Semmi kedvem velük csatározni értelmetlen dolgokon!
  - Talán megoldódnának a gondjaid, ha végre eldöntenéd, mit is akarsz. - jegyezte meg jóhiszeműen a fekete-sárga kockás inges, és farmer nadrágos Will. - Nekem egyértelmű, hogy sistereg a levegő közted és Jay között.
Melissa megütközve nézett a jó barátra. Ennyire nyilvánvaló, hogy nem közömbös neki a szőke, rossz herceg?
  - Ez nem fontos. - pillantott Willre figyelmeztetően Mel. - Megmondtam Aliciának, hogy nekem nem kell Jay, lehet az övé.
  - Kár, hogy Jay egészen mást akar: téged! - vigyorgott sokat tudóan Sona.
  - És mi mind tudjuk, hogy magadnak és nekünk is hazudsz! - tette hozzá Howie, de hangjában nem volt gyűlölet. Olyan tárgyilagosan beszélt, mint aki beletörődött a megváltoztathatatlanba. - Feladhatnád végre a hadakozást magaddal és az asztronautával. Mindenkinek jobb lenne!
Melissa kiakadva nézett a barátaira.
  - Nem hiszem el, hogy mind ezt gondoljátok! Megszállt benneteket az ördög? Papolnotok kéne, hogy Jay csak ártani fog nekem és tönkretesz!
  - Eszünkben sincs! - vigyorgott Will. - Pont itt lenne az ideje, hogy valaki elrabolja a szíved! Ha neked egy ilyen link alak kell, hát te tudod! Szerintem, vágj bele valami szokatlanba és újba, ne aggodalmaskodj feleslegesen!
  - Will, pont úgy beszélsz, mint a barátnőd! - rótta a srácot Mel idegesen. Kicsit fura volt, hogy rajta kívül senki nem helyteleníti azt, ami közte és Jay között zajlik.
  - Lehet, de igazunk van. - mosolygott megint a barna hajú fiú jókedvűen.
  - Igaz. A saját hibáiból tanul az ember. - helyeselte Howard is.

Melissa megütközve nézett legkedvesebb barátjára. Ez a kijelentése olyan volt, mintha burkoltan engedélyt adott volna neki, hogy azt csináljon, amit akar. Tényleg igaz lenne ez? Howie már beletörődött, hogy nem lesz köztük semmi, és zöld utat adott neki Jay felé? Még ha ez így is van, ez szép és jó, de nem volt elég bátor ahhoz, hogy lépéseket is tegyen. Viszont annak nagyon örült, hogy szép lassan visszakapja az ő imádott, és hű legeslegjobb barátját.
A jelen helyzet miatt a haragját is elfelejtette Alicia és Beverly iránt.
  - Hanyagoljuk a témát! - kérte Mel a barátait. - Ha Jay Amstronggal kezdjük a napot, csak megfájdul a fejem. Jobb nekem nélküle, és itt egy nagy pont van a mondat végén, nem pedig kérdőjel. - figyelmeztette a kis csapatot Mel.
  - Már csak az a kérdés, hogy ezt ő is így gondolja-e. - csúfolta ki Oliver, és amikor a lány fenyegetően, de nevetve nyakon akarta csapni, beszaladt a terembe, mert szerencsére épp a tanár kinyitotta az ajtót, hogy beengedje őket.
A nap elég hamar és derűsen telt. Melissa később sem futott össze sem Jay-el, sem Aliciával. A lány boldog volt, amiért Howard elkezdett megint nyitni felé, a problémáira nem akart gondolni. Kár lett volna elrontani a napot.
Mire Brenda és Melissa sorra kerültek a menzán, a barátaik már megszokott asztaluknál ültek.
Howard, Will, Sona, Oliver és Beverly már javában falatoztak.
Bev kihasználta a lányok távollétét, úgy döntött megossza a csapattal, amit véletlenül megtudott.
  - Ti tudtátok, hogy több van Melissa és Amstrong között, mint amit nekünk mutatnak?
  - Ezt miből gondolod? - kérdezte ellenséges pillantás kíséretében Howie. Nem tetszett neki, hogy ez a liba be akarja feketíteni Melissát.
  - Tegnap reggel felcsörgettem Melissát, előtte Jay-el beszélhetett, mert mielőtt megszólaltam volna kifakadt, és nekem esett, hogy a parton váltott csók, semmit sem jelentett, ahogy az előzőek sem. Felfogjátok, mit jelent ez? Ezek ketten kavarnak, csak nem beszélnek róla. - mesélte hadarva a szőkeség. Alig várta, mit szólnak a fejleményhez a barátok.
  - Mi már régóta sejtjük, hogy zajlik köztük valami, de csókokról most hallunk először. - szólalt meg közömbösen Will, aki gyümölcslevest kanalazott.
  - Az ő dolguk. - vonta meg a vállát Howard, de nehezen nyelte le a szájában lévő, ízetlen fasírtot. Bár nem tetszett neki a játék, amit Mel folytatott a tetovált pojácával, a világért sem akart újabb beszédtémát adni Beverly-nek, így visszafogta magát.
  - Az én szememben nem illenek össze. - hangsúlyozta a véleményét Sona. - Szerintem Melissa jobbat érdemel egy kegyetlen szépfiúnál. Nem is értem, hogy tudja előttünk megjátszani magát, amikor a háttérben meg smacizik a gyerekkel. Olyan ez, mintha becsapna minket. Nekünk azt mondja utálja, holott ez egyértelműen nem igaz.
Sona úgy belemerült a véleményi kinyilvánításába, hogy nem vette észre, Mel és Brenda már mögötte áll egy-egy műanyag, fehér megpakolt tárcával.
Melissa jól hallotta barátnője szavait, és nagyon rosszul esett neki, hogy ezt hallja. Nagy zajjal kihúzta a Howard melletti széket, leült, majd haragosan nézett az állítólagos barátnőjére.
  - Semmi közötök a magánéletemhez! - sziszegte Mel feldúltan. Megvető pillantást vetett a szemben ülő Beverly-re. - Gondolom, neked köszönhetem, hogy én vagyok a téma! Kedves, hogy kifecseged a titkaimat!
  - Ha te magad mondtad volna el, most nem kerültél volna ilyen helyzetbe! - nyelvelt közömbös arccal Bev, és unottan turkálta salátáját.
  - Csakhogy nem akartam, hogy tudjatok erről, mert nincs miről beszélni. Az, hogy Jay nyomul rám, csak az én dolgom, és az is, hogy miért nem akarok vele kezdeni. Ne terjesszetek rólam rosszindulatú pletykákat, mert semmi sem úgy van, ahogy képzelitek! És Sona - Mel haragosan pillantott a kócos szöszi felé. - tőled aztán végképp nem vártam, hogy hátba támadj! Szép kis barátnő vagy!
  - Én csak furcsállom, hogy ilyen titkaid vannak, és nem beszélsz róla. Eltávolodtál tőlem, mióta ez a nagymenő csorgatja a nyálát utánad!
  - Mert nem értesz meg mostanában. - Melissa bánatosan lesütötte a szemét. Fájt neki, hogy Sonával így vannak, de a világért sem akart kiborulni a banda előtt, így próbálta lenyelni a torkát szorongató könnyeket.
  - Ha nem kommunikálsz velem, nehéz belelátni a fejedbe. - csóválta a fejét csalódottan Sona.
  - Csajok, nehogy hajba kapjatok már! - intette le őket Oliver, aki piros bő pólót viselt. Barna haja az ég felé meredezett, szürkéskék szeme érdeklődve villant a lányokra. - Engem inkább az érdekel, hogy akkor Mel jár-e Amstronggal!
  - Természetesen nem. - válaszolta Melissa elvörösödve. - Nincs köztünk semmi, és nem is lesz! Remélem, ennyivel beéritek és vége lesz a szóbeszédnek!
Szerencsére Brenda elkezdett beszélni a heti terveiről, hogy hol akar csavarogni Will-lel, így lezárult a téma. Melissa hálás mosolyt küldött a zöld ruhás lánynak. Mostanában közelebb érezte magához Brendát, mint Sonát.
Kihasználva, hogy senki sem figyel már rá, érdeklődve nézett szét a teremben. Szemével Jay-t kereste. A vele szembeni asztalnál felfedezte Robertet, Ethant és néhány csajt, de feltűnt neki, hogy se a szőke srác, se Alicia nincs velük. Kicsit csalódott volt emiatt, és máris arra gondolt, hogy biztos együtt tűntek el. Amikor Robert felfedezte a pillantását, barátságosan intett neki, s ő mosollyal köszönte meg az üdvözlést. A szombati strandolás alkalmával összebarátkoztak egy kicsit, és valószínűleg a nagydarab srácnak megváltozott a véleménye róla. Már biztos nem tartja Jay után epekedő dinkának, mint a megismerkedésük első napján. Melissának be kellett ismernie, hogy hiányzik neki, hogy nem látta ma még a szőke ördögfiókát. Biztos volt benne, hogy itt van valahol, mert gazdaságtan órán sikerült kikandikálnia az ablakon, és pontosan látta, hogy Jay kék csodajárgánya a szokott helyén parkol.
Nagy zűrzavar uralkodott a fejében és a szívében egyaránt.
Akkor eszmélt fel gondolataiból, mikor Beverly arról beszélt, hogy hétvégén Ethannel az új Retro Disco Klubba készülnek kirúgni a hámból.
  - Akkor már tényleg együtt vagytok, nem csak szórakoztok és flörtöltök? - kérdezte a zöld szemű lánytól Brenda.
  - Igen, összejöttünk. Ez elkerülhetetlen volt. Egyre nyilvánvalóbb lett mindkettőnknek, hogy nem tudunk meglenni egymás nélkül. - magyarázta önelégülten Bev. - Ha van kedvetek, tartsatok velünk hétvégén.
  - Majd meglátjuk. - vont vállat közömbösen Will, aki sajtos szendvicset fogyasztott.
  - És te, Melissa? Nincs kedved velünk tartani? - fordult a barna lány felé Bev.
Mel csodálkozva nézett a kotnyeles szőkére. Még van képe bulizni hívni, amikor mindig bajba keverte, valahányszor elhívta valahová?! Néhányszor próbálta rátukmálni Scott-ot, vagy épp végig kellett nézni, hogy Alicia flörtöl Jay-el. Ilyen kilátásokkal nem szívesen indult el bárhová is Beverly-ékkel. Hirtelen eszébe jutott a reggeli jelenet is.
  - Még meggondolom. - hagyta a lányra a dolgot, aztán témát váltott: - Ó, el is felejtettem megköszönni, hogy rám uszítottad Aliciát.
  - Én? - forgatta a szemét ártatlanul Bev. - Nem is tettem ilyet!
  - Nem? Dehogynem! Elmondtál neki olyan dolgokat, amit véletlenül megtudtál, és ebből az a liba téves következtetéseket vont le. Szereztél nekem egy ellenséget. Azt hittem, tudod tartani a szád, de most nagyot csalódtam benned.
  - Hát bocs. Nem tudtam, hogy titokban kavarsz Jay-el. - Beverly hangjában egy csepp megbánás sem volt. Laza volt és unott.
Viselkedése dühítette Melissát. Beleavatkozik az életébe, mégis képes ilyen közömbösnek mutatkozni?
  - Mondtam már, hogy nem kavarok vele! És nem volt szép, hogy kifecsegted a titkomat. Ha még emlékszel, nemrég te is elmondtál nekem valamit, és ha olyan lennék, mint te, elszólhatnám magam Ethan előtt. Ha megtenném, talán szóba sem állna többet veled!
Beverly arcáról lefagyott az erőltetett műmosoly. Tisztában volt vele, hogy Melissa arra célzott, kavart Scott-tal, csak ez azért maradt titokban, mert megszervezte a múltkor az állrandit Mellel.
  - Most fenyegetsz? - húzta fel a szemöldökét Bev döbbenten.
  - Nem. - rázta a fejét Melissa. - Csak figyelmeztetlek. Én is tudok ezt-azt, de nem kürtölöm világgá.

  - Jó, oké, vettem a lapot. Bocs, hogy eljárt a szám. Legközelebb nem teszek ilyet.
Beverly bocsánatkérése őszintének tűnt, de valamiért Mel képtelen volt elhinni, hogy Beverly valaha is megváltozik. A szöszi imádott a középpontban lenni, és mindenbe beleütni az orrát, de Melissa adni akart neki egy esélyt.
  - Remélem is!
  - Mel, nem jössz velem órák után anyukád butikjába? - kérdezte Brenda megint témát váltva.
Melissa kínosan bámulta hamburgerét. Órák után ő még büntiben van...
  - Ö... Hm... nem lehet. A héten még fogdába vagyok plusz egy órát. - nyögte ki Mel kényszeredetten.
  - Atyaságos úristen! - kiáltott fel drámain Sona. - Mit követtél el? Te, a mintagyerek...
  - Ó, még a múlt héten kirángatott magával a tetőre kedvenc fenegyereketek. Jay rábeszélt, hogy gyújtsunk rá, az őr meg elkapott. - magyarázta Mel és remélte, hogy nincs az arcára írva, hogy valójában más történt. Utált hazudni és félt, hogy mindent leolvasnak róla.
  - Te meg a bagó? - hitetlenkedett Oliver.
  - Félreértés volt az egész. Igazából én nem is cigiztem, de mivel a helyszínen voltam, rám is kiszabták a büntetést. - magyarázta a lány és érezte, hogy egyre jobban belegabalyodik a sztoriba.
  - Most akkor mi van? Cigiztél vagy se? - értetlenkedett Howard is.
  - Igazából nem, de nem mindegy? A bünti a lényeg, ami a héten még tart. - Mel idegesen ökölbe szorította bal kezét az asztal alatt. - Ezt is Jay-nek köszönhetem, szóval most ki vagyok akadva rá. El sem tudjátok képzelni, milyen szörnyű a sok link és lúzer között. Olyan vagyok az élkülönítőben, mint egy oda nem illő Ufó.
  - Nocsak... Nem is vagy olyan jó kislány, mint amilyennek gondoltalak. - mosolygott az orra alatt Beverly. - Mostanában egyre több a rejtély körülötted, csajszi!
  - Nincs itt semmi rejtély, inkább a balszerencse üldöz. - csóválta a fejét elkeseredve Melissa.
  - Ha a balsors szőke és jóképű, akkor szerintem minden nő arra vágyik! - nevetett Brenda.
  - Ne kezdd te is, Brendy! - kérte Mel, és figyelmeztető, szúrós pillantást vetett barátnőjére.
  - Csak vicceltem!
Nemsokára becsengettek, így befejeződött a feszült hangulatú, erőltetett beszélgetés.
Melissa az emeletre sietett amerikai történelem órára.
Amint felért a lépcsőn, nagyot dobbant a szíve, mert rögtön észrevette, hogy a szomszédos egészségtan terem előtt ott szobrozik Jay, unottan a falnak dőlve a telefonját nyomkodva. A fiú rojtos világoskék farmert viselt, fekete, nonfiguratív mintás pólóval. Haja aranyként ragyogott a tetőablakon beszűrődő napfényben. A srác, mint aki megérezte Melissa jelenlétét, felkapta a fejét, és egyenesen a szemébe nézett. Mel még levegőt is elfelejtett venni, úgy felkavarta a borús, kék szempár.
Mikor a fiú a farzsebébe süllyesztette a mobilt, és tett felé egy lépést, ösztönösen rátört a menekülési kényszer. Őzikének érezte magát, akit üldöz a farkas. Űzött vadként menekült a közeli női mosdóba. De ha azt hitte, hogy a fiú oda nem fogja követni, nagyon mellé fogott.
Melissa becsapta maga után az ajtót és nagyokat sóhajtva a falnak dőlt az ajtó mellett. Balra tőle a kézmosók sorakoztak, jobbra volt egy ajtó, ami a WC-hez vezetett. Tágra nyílt szemekkel meredt a belépő Jay-re.

  - Nem tűnt fel, hogy ez a női mosdó? - kérdezte a lány kiszáradt torokkal.
  - Nem zavar. - jelentette ki lazán Jay. A lány elé lépett és bal tenyerével megtámaszkodott a falnál, közvetlenül Melissa feje mellett. - Megint kerülsz engem?
  - Muszáj ezt épp itt megbeszélnünk? - kérdezte a lány ellenségesen. Táskája a válláról közben a földre csúszott.
  - Hol máshol, ha egyszer itt találtalak? Unom, hogy folyton menekülsz előlem. - Jay pillantása fogva tartotta a lányét. Arcáról sütött az elszántság, és még valami más is, amit Mel nem tudott megfejteni.
  - Komolyan? Talán vehetnéd az adást, hogy ez azt jelenti, nem akarok tőled semmit. Azt akarom, hogy békén hagyj! - dacolt a lány, de az erőteljes szívdobogása és az izgalom, ami a fiú közelében elöntötte, mást bizonyított.
  - A szavaidat idézve, csak fejfájást okozok neked, ugye? - kérdezte a fiú és könyörtelen pillantást vetett a lányra. Arcán fájdalom és düh mutatkozott. - Alicia előadta miről beszéltetek reggel. Komolyan azt akarod, hogy vele legyek?
Ez volt a nagy kérdés. Melissa gyomra reszketett. A szíve nemet akart kiáltani, de az esze arra figyelmeztette, hogy jobb lenne távol maradni ettől a veszedelmes fickótól. Ha igent mond, csak fájdalmat fog okozni!
  - Nem tudom... - nyögte a lány hirtelen, mert egy pillanatra elgyengült és összezavarodtak a gondolatai.
Jay szabad kezével megmarkolta a lány haját a tarkójánál, és kényszerítette, hogy a szemébe nézzen. Mellkasa a lányéhoz ért és ettől Melissában végigszaladt a már jól ismert bizsergés. Ettől rettegett. Ha túl közel került a fiúhoz, elvesztette az önuralmát és nem tudott uralkodni magán. Olyan volt ez, mintha a közelében már nem ő irányítaná a testét, és az akaratát, hanem a fiú. Pont ez a függőség rémítette meg. Veszélyes dolog ennyire kiszolgáltatni magát a másiknak, mégsem tudott semmit sem tenni ellene.
Jay elvette a kezét a faltól, és immár a testével nyomta a hideg márványköveknek. Szabad kezével lassan és gyengéden elkezdte simogatni a lány arcát, miközben másik kezével még mindig a hajába markolva fogva tartotta a fejét.
  - Tényleg fejfájást érzel ilyenkor? - súgta a fiú, és ajkával elkezdte becézgetni Melissa nyakát.
A lány testében erős hőhullám terjedt szét, szinte érezte, hogy forrni kezd a vére. Tiltakozni akart, megragadta a pólóját a hátán, hogy eltolja magától, de a keze nem engedelmeskedett. Görcsösen markolta meg az anyagot és hagyta, hogy magával ragadja a szenvedély. Jay szája és nyelve kecses nyakán kalandozott, s olyan érzéseket váltott ki belőle, aminek képtelen volt megálljt parancsolni.
  - Válaszolj! - parancsolta, vagy követelte elfúló hangon a fiú, miközben még erősebben szorította magához Melissát.
  - Nem, ez nem fejfájás... inkább szívfájdalom. - mondta ki ösztönösen a lány és hagyta, hogy a vágyai vezessék. Ujjait a fiú hajába túrta.
  - Igen... én is érzem, és ezt a fájdalmat csak te tudod csillapítani. - válaszolt Jay, miközben már a lány fülcimpáját harapdálta és nyaldosta.
Melissa önkéntelenül felnyögött.  Megszűnt a külvilág, csak a belső lángolás létezett, ami fel akarta emészteni őket.
Fájdalom. A szó kijózanította Melissát. Igaza van Jay-nek! Csak fájdalmat tudnak okozni egymásnak. Néhány szenvedélyes, és viharos csók még nem garancia arra, hogy mindig így fognak érezni egymás iránt. És meddig tervez vele a fiú? Órákra? Napokra? Hetekre? Bármilyen jó is a karjában, túl nagy a rizikó, hisz Jay Amstrong megbízhatatlanan, link, önző, a saját feje után megy, s nem utolsó sorban rajong minden nőért. Tőle nem kapná meg azt a boldogságot, amire vágyik.
Csak múló pillanatokat remélhet, és az neki kevés.
  - Állj le, Jay.... ezt nem folytathatjuk! - könyörgött Melissa, és megpróbálta eltaszítani magától a fiút, csakhogy az erősebb volt nála, nem tudott szabadulni az ölelésből.
  - Ó, dehogynem...
Ekkor kitárult a mosdó ajtaja és Brenda viharzott be. A szőke lány meglepetten nézett az ölelkezőkre, aztán elnevette magát.
  - Basszus! Megvakulok! - a lány vigyorogva a szeme elé kapta a kezét. - Ilyesmire nem számítottam! Ó, te jó ég!
  - Jaj, Brenda... - Melissa kihasználta Jay pillanatnyi meglepettségét, és kiszabadította magát. Gyorsan felkapta a földről a táskáját és elhúzódott a fiútól.
  - Nyugi-nyugi! - mosolygott Brenda vidáman, és védekezően maga elé emelte a kezét. - Én nem Beverly vagyok! Nem láttam semmit!
Ezzel a szöszi cinkos pillantás kíséretében kihátrált a helyiségtől.
Melissa és Jay kettesben maradt. Most, hogy lecsillapodtak, hirtelen nem tudtak miről beszélni. Túl sok minden zajlott bennük, de nehéz volt róla beszélni.
A lányban végül győzött a józan ész, és kérlelően nézett a srácra.
  - Ilyesmi ne forduljon elő többet, kérlek! Nem akarok több félreérthető helyzetet és szóbeszédet! Nagyon szépen kérlek, kerülj el messzire, hogy megszüntessük a pletykákat! Utálom, ha rólam beszélnek! Csinálj valamit, hogy ne beszéljenek tovább rólunk!
Jay közömbösen vállat volt.

  - Engem nem érdekel senki véleménye. Fütyülök a pletykákra. Különben is, nem nekem járt el a szám. Amúgy meg egyszerűbb lenne, ha végre megadnád magad és nem makacskodnál. Ha látnák, hogy együtt vagyunk, még három napig dumálnának, de aztán már nem lenne újdonság és elfogadnák.
Melissa hitetlenkedve nézett a fiúra. Komolyan együtt akar lenni vele? Járni akar? De vajon volna értelme?
  - Ki mondta, hogy járni akarok veled? - támadott a lány dacosan.
  - Nem mondtad, de a tested ezt mutatja, és ez nekem elég. - válaszolta önelégülten Jay.
  - Akkor csak szólok, hogy rosszak a következtetéseid! Minden pasinak így reagálnék. Nem vagy különlegesebb a szememben, mint bármelyik másik fiú!
Jay szeme haragosan megvillant.
  - Jól van! Ha ezt akarod, beletörődök. De majd ne sírjon a szád, ha mást találok helyetted! Belefáradtam az utánad rohanásba. Menj amerre látsz, holnaptól fel is fordulhatsz!
A fiú haragosan kiviharzott a mosdóból. Melissa pedig reszketve markolta meg a táskája pántját, és nagy sóhajok után kilépett a folyosóra. Már az sem érdekelte, hogy Howard, Brenda, Will és Beverly az emelten tartózkodik és pontosan látta, hogy ő és Jay is a női mosdóban tartózkodtak.
Meghozta a döntést. Elengedi Jay-t, mert csak szenvedést hoz az életébe.