Nem járunk...

Egy újabb verőfényes reggelen Jay Amstrong unottan ült egy barnára mázolt fapadon a Robert Jordan High School udvarán, lazán terpeszkedve. Jobb kezét lustán kinyújtotta a lóca támláján, abban füstölgött a cigi. Koptatott farmert viselt, fekete, piros fröcskölt mintás pólóval. Barátja, Ethan ült mellette a pad háttámláján, a földet bámulva cigizett. Mikor a szürke ujjatlan pólós és fekete nadrágos srác megunta a hallgatást, kérdőn fordult haverja felé.
  - Hogy állsz a kis barnával, J.? Mikor fosztod már meg az ártatlanságától?

A másik szőke srác borús tekintettel fordult barátja felé, miközben kifújta tüdejéből a füstöt. Nem tetszett neki, hogy Ethan így beszél Melissáról, de nem tett erre megjegyzést, nehogy elárulja, hogy bosszantja a téma.
  - Sehogy sem állok vele. Nem haladunk ötről a hatra, pedig mindent elkövettem. Feladom, öreg. Eddig egy lánynak sem könyörögtem, neki sem fogok.
  - Mi történt? - kérdezte Ethan, és elgondolkodva dörzsölgette enyhén borostás állát. - Azt hittem, meg vagy veszve a kicsikéért.
  - Ez így volt. Van valami a kis csajban, ami nem hagy nyugodni, de túl makacs. Nem akarja beadni a derekát, és igazából megértem. Egy intelligens, jól nevelt lány, érthető, hogy fél egy magamfajta semmirekellőtől. Ráadásul komoly, boldog kapcsolatra vágyik, és nem hinném, hogy ezt meg tudom adni neki. Amit Melissa vár tőlem, arra még nem vagyok kész... - vallotta be Jay, pedig általában nehezen beszélt belső vívódásairól. Ma valahogy mégis úgy érezte, jó erről színt vallani.
   - Akkor nem akarod lekötni magad. - állapította meg Ethan.
  - Nem erről van szó. Kéne egy állandó kapcsolat, pasi vagyok, kell a szex, és a törődés, de úgy érzem, ha összejövök Melissával, nem csak ez lenne, hanem valami sokkal több, erősebb és ettől meg vagyok ijedve. Mégis van bennem egy másik érzés, ami menthetetlenül hozzá hajt, és azt mondogatja, nem tudok meglenni nélküle. Kikészít ez a kettős érzés, és ha ő is ezt érzi, értem, miért vonakodik. Kéne is, meg nem is a csaj... Ez van.
Ethan elgondolkodva figyelte a suli parkolójában lassan gyülekező autókat.
  - A szerelem bizonytalan érzés, és úgy látom, még nem vagy kész rá. Megértem, mert én is jó darabig vacilláltam, mielőtt újra összejöttem Beverly-vel. Néha túl komplikált a kapcsolatunk, zűrös az életünk, mégis vele vagyok teljes, de hát a két csajt össze sem lehet hasonlítani. Ha bonyodalommentes kapcsolatra vágysz, ott van Alicia. Még strapálnod sem kell magad, a csaj önként és dalolva omlik a karodba. - jegyezte meg Ethan, és elfricskázta a fűbe a csikkét.
Jay határozottan rázta a fejét.
  - Alicia egyáltalán nem jön be. Lehet, hogy dögös a teste és csinos a pofija, de semmi vonzót nem találok benne. Semmi izgalom nincs, ha nem kell küzdenem érte. Nem kedvelem az önelégült és kezdeményező libákat.
  - De szexre tökéletesen megfelel. - vigyorgott a szőke, borzos srác és vállon bokszolta haverját.
  - Persze, de attól félek, utána nem tudnám levakarni magamról. Jobb, ha távol tartom magamtól a bigét.

  - Akkor szerzetes leszel? - vetett Jay-re kételkedő pillantást a jó barát.
  - Dehogy! Csupán arra céloztam, hogy ha nem kapom meg Melissát, akkor valami más csajt kell keresnem, aki nem bonyolítja túl a dolgokat, és kevésbé ragadós, mint Alicia.
  - Értem a logikádat. Te tudod, haver. A suliban több száz nő közül választhatsz, de előbb magaddal kell tisztába jönnöd, hogy mit is akarsz!
  - Azon vagyok, tesó... - húzta el a száját kedvetlenül Jay.
A szőke macsó még sosem volt ilyen határozatlan. Világéletében tudta mit akar, amikor kocsikról, telefonokról, vagy épp nőkről volt szó, de mióta megismerte Melissa Thompsont, minden olyan kusza lett. Tartott attól a végzetes érzéstől, ami a lány felé hajtotta, és azért tiltakozott az egyik része, mert nem szerette megadni magát. Hozzá volt szokva, hogy mindig minden az ő akarata szerint történik, és bosszantotta, hogy most az egyszer nem ura a helyzetnek, és saját magának. Hát ezért hagyta futni a kis barna Törpillát.
A két fiú unottan ült, még egy cigire rágyújtottak, és csendesen füstölögtek.
Jay teljesen belemerült a gondolataiba.
  - Jön a kis rajongód! - szólalt meg hirtelen Ethan.
Amstrong szeme felcsillant, s felkapta a fejét. Alig várta, hogy újra lássa Melissát, hiába tudta, hogy nem kéne így éreznie. Legnagyobb csalódására csak Alicia és Beverly lépett ki a suli hátsó ajtaján és feléjük tartottak. Alicia szűk, farmer miniszoknyát viselt, fehér, fodros dekoltázsú haspólóval és fehér telitalpú szandállal. Jól nézett ki, de Jay-t hidegen hagyták a bájai.
A két lány mosolyogva állt meg előttük és üdvözölte őket. A sárga ruhás Beverly szerelmes csókot adott Ethannek, aztán leült a lócára a srác lába közé. Jay irigykedve nézte, ahogy barátja átkarolja szerelme nyakát. Nem a lányt irigyelte tőle, hanem azt, hogy tudják, hogy egymást akarják, és nem titkolják az érzéseiket. Azt kívánta, bár az ő élete is ilyen egyszerű lenne.
Míg gondolataiba merülve figyelte a barátait, Alicia megkerülte a padot és nevetve, hátulról a nyakába csimpaszkodott.
  - Szia, szépfiú! - súgta a lány, és erőteljesen hozzá dörgölődött.
  - Hali! - viszonozta Jay a köszönést és finoman, de határozottan lerázta magáról a lányt.
Aliciát nem ejtették a fejére, egyből levette, hogy a fiúnak nem tetszik a közeledése.
  - Mi van, te fiú? Cukorból vagy, hogy hozzád sem érhetek?
  - Csak nem akarom, hogy tapogass. - közölte Jay hűvösen.
  - Na, nézzenek oda! - vágta a kezét csípőre a lány haragosan. - Mi bajod van? Bal lábbal keltél? Tisztázzunk valamit, édes! Mondd meg nyíltan, ha nem jövök be neked, nem vagyunk gyerekek!
  - Hát jó... - vont vállat közömbösen a szőke szépfiú, aztán egyenesen a barna lány szemébe nézett. - Nem vagy az esetem. És bármivel próbálkozol, nem kellesz később sem. Haverok lehetünk, de másra ne számíts.
Alicia sértődötten harapdálta a szája szélét.
  - Nagyot csalódtam benned, Jay Amstrong! Ne mondd, hogy a kis szűz után esz a fene, azért utasítasz vissza!
Jay kék szem elsötétült, mint a vihar előtti égbolt.
  - Ehhez semmi közöd, másrészt pedig hadd döntsem már el én, ki jön be és ki nem. Nem akarok tőled semmit, és itt fejezzük is be a témát.
  - Eszemben sincs! - felelte eltökélten Alicia. - Nem adom fel egykönnyen! Kellesz nekem, Jay, és nem riadok meg semmitől, ha el akarom érni a célomat!
  - Tégy amit akarsz, de remélem bírod a csalódásokat! - vágott vissza a srác élesen és felpattant. Lazán besétált az épületbe.
Van elég baja enélkül a pióca nélkül is...

A hét pokoli lassan telt Melissa számára. Mindent elkövetett, hogy elkerülje Jay-t, és elég jól sikerült neki. A folyosókon csak néha a távolból látta, az ebédlőben a legtávolabb ült tőle, az elkülönítőben pedig összeült a kövér fiúval, legtávolabb Jay-től. Titokban azonban mindig leste a fiút, s látta, hogy feszült, de elfogadta az akaratát, még csak meg sem próbált közeledni felé. Azt hitte, ha Jay kilép az életéből, minden a régi lesz, de nagyot csalódott, mert korántsem volt így. Attól, hogy nem beszéltek és kerülték egymást, ugyanúgy érezte a jelenlétét, és csak még fájóbb volt, hogy nem vesznek egymásról tudomást. Az érzések már fellángoltak, és nem akartak kialudni.
A lányban olyan feszültség és nyugtalanság dúlt, hogy alig tudott a tanórákra koncentrálni. Szétszórt volt és nyugtalan. Úgy érezte, ha ez sokáig így folytatódik szétrobban, vagy elpattan benne valami.
Pénteken utolsó órája balett volt, ott is sokat szerencsétlenkedett, mert elvétette a lépéseket, vagy kibillent az egyensúlyából. Keservesen csak eltelt az óra. Alig várta, hogy végre hazamenjen, ahol várja a nyugalom és az unaloműző tévé, vagy egy jó könyv. Abban reménykedett, ha begubózik otthon, kevesebbet fog Jay-re gondolni. Épp azon gondolkodott átöltözés közben, hogy sorozatot nézzen, vagy keressen egy izgalmas könyvet, amikor a szomszédos szekrénynél öltözködő Beverly leszólította.
  - Tiszta depis vagy, csajos! Mi van veled? - kérdezte a szőke lány, miközben magára cibálta piros, térdig érő loknis aljú ruháját.
  - Semmi különös. - válaszolta foghegyről Melissa, miközben begombolta csőnadrágját a derekán.
Esze ágában sem volt locsi-fecsi kisasszonnyal beszélni arról, mi zajlik éppen benne.
  - Lazítanod kéne egy kicsit. Olyan vagy, mint egy múmia. Este Brendával, Will-lel és Ethannel megyünk a Retro Clubba. Velünk jöhetnél egy kicsit tombolni, és kiereszteni a gőzt.
Buli? Beverly-ékkel? - morfondírozott magában Mel. - Nem hangzott túl kecsegtetőnek, ráadásul attól tartott, hogy ahol Ethan megjelenik, ott felbukkan Jay is.
  - Nem is tudom... nem vagyok bulis kedvemben, ráadásul...
  - Nyugi, Jay nem jön! Más programja van. - vágott a lány szavába sejtelmes mosollyal az arcán Bev. - Gyere velünk! Ne punnyadj otthon! Rád fér egy kis szórakozás!
Magában Melissa igazat adott Beverly-nek. Rég nem bulizott már, tényleg jól jönne egy kis önfeledt mulatozás, és sok-sok alkohol. Talán, ha szórakozik és eleget iszik, kikapcsol az agya, nem fog folyton Jay-re gondolni, és bánkódni a saját döntése miatt.
  - Na, jó. Veletek megyek!
  - Ez a beszéd! - örvendezett Bev és tökéletes szája mosolyra húzódott. - Majd felhívom Willt, hogy vegyenek fel téged. Kilencre készülj el! Dögös legyél, felszedünk neked egy klassz pasit!
Melissa akaratlanul is felnevetett. Beverly mániája volt, hogy mindig minden szingli ismerősének pasit akart fogni, ráadásul biztos megérezte, miért olyan kedvetlen mostanában. Bár a lány szeleburdi volt, és néha tapintatlan, jól megérezte, ha a többiek gondban voltak. A maga módján mindig segíteni próbált mindenkin.
  - Majd megteszek minden tőlem telhetőt! - ígérte Melissa, s közben remélte, hogy nem bánja meg, hogy igent mondott erre a bulira.
  - Oké. Akkor este találkozunk! Most lépek! Ethannel, Jay-el és Aliciával a Hookba megyünk!
  - Jó szórakozást! - intett az elsuhanó lány után Mel.
Melissa vegyes érzelmekkel várta az estét. Egyrészt vágyott egy kicsit lazulni, másrészt rettegett, hogy Bev nem mondott igazat, és mégis felbukkan a klubban Jay. Nem akart szembetalálkozni vele, idő kell, míg túl lesz rajta, ha sikerül-e valaha egyáltalán.
Mikor hazaért egy cetli várta az asztalon az anyjától. Azt írta, délben bezárta a butikot, mert elutazott hosszú hétvégézni Dave-vel Denverbe, és csak vasárnap este érnek haza.
Melissa nem bánta, hogy magányosan kell töltenie a hétvégét. Jobb, ha az anyja nem látja, milyen siralmas állapotban van, úgysem tudná megmagyarázni az okát.
Bekapcsolta a tévét, a hűtőből kivett egy doboz milánói makarónit, és miután felmelegedett a mikróban, a kanapén kényelembe helyezte magát, és ott lapátolta magába, miközben a True Blood egyik részét nézte. Békésen telt a délutánja. Este hétkor engedett magának egy kád forró, habos vizet és abban lazulva készült az estére. Mikor már a víz kihűlt és a talpa olyan ráncos volt, mint egy fonnyadt alma, kiszállt, megtörölközött és bekente magát mandulás testápolóval tetőtől talpig. Magára tekert egy törölközőt és mezítláb, nedves hajjal csattogott be a szobájába.
Fekete melltartót és tangát vett fel, aztán tanácstalanul állt meg a szekrénye előtt. A tartalma nem villanyozta fel, mert tudta, semmi dögöset nem talál benne, ahogy azt Beverly kérte. Hosszú keresgélés után egy szűk fekete szoknyára esett a választása, de a kis darab nem volt épp szexi, mert térd felett ért, de tőle már ez is merésznek számított. Fekete harisnyát húzott fel hozzá, és két centis sarkú, lakkozott cipőt. Már csak egy felsőt kell találnia hozzá, ami nehezebb lesz. Nagy dilemmák után egy barna, piros és sárga virágmintás, fodros, rövid ujjú kis ingre esett a választása. Biztos volt benne, hogy Bevnek nem fog tetszeni, de ebben legalább jól fogja érezni magát. A szemét erőteljesebb fekete ceruzával húzta ki, szájára csillogó szájfényt kent. Alapozóra nem volt szüksége, fehér bőre olyan volt, akár a selyem, az izgalomtól némi piros árnyalattal. Kár lett volna elrontani színezett púderekkel. Már csak a hajával kellett kezdeni valamit. Nem akarta unalmasan leengedni, vagy egyszerű lófarokba kötni a tarkójára, így némi habozás után egy piros vastag hajgumival a feje tetejére tromfolta, pedig sosem hordta így a haját. Fújt még magára némi parfümöt, aztán alig ivott meg egy pohár kávét, máris dudált a ház előtt Will.
Mel gyorsan felkapta kis fekete kézitáskáját, bezárta a lakást. Gyors léptekkel szaladt a piros telepjáróhoz, aminek ezúttal fel volt húzva a teteje. Will fekete pólóban és farmerben feszített a kormány mögött, mellette Brenda csodálatosan nézett ki. A szőke szépségnek krokodilfonással volt hátra fogva a haja, és rikító narancssárga csőruhát viselt. Mel női szemmel is csinosnak tartotta. Biztos volt benne, hogy ő sosem tudna felvenni egy ilyen szűk, mini ruhát. Neki melle sem volt, ami fenntartotta volna a pánt nélküli darabot, de Brenda lélegzetelállítóan nézett ki benne. Nagyszerűen összeilletettek a jóképű Will-lel.

  - Jó a hajad. - mosolygott Melre Brenda, miután vidáman üdvözölték egymást.
  - Szerintem is. - bólogatott Will, miközben visszakormányozta a kocsit a péntek esti forgalomba. - Gyakrabban kéne így hordanod.
  - Ö... köszi. - hálálkodott Melissa, és lesütötte a szemét. - Bár nem valószínű, hogy a ruhám el fogja nyerni Beverly tetszését. Azt kérte legyek szexi, de őszintén szólva nincsenek kihívó ruhadarabok a szekrényemben.
  - Ne törődj a banyával! - vigyorgott a visszapillantó tükrön keresztül Will. - A lényeg, hogy te jól érezd magad abban, amit viselsz! Tojd le a liba véleményét!
Brenda idétlenül felvihogott.
  - Igaza van a drágámnak, mert én is ezt akartam mondani, csak kevésbé nyersen. Én se kedvelem túlzottan Beverly-t, mert néha csinál olyan dolgokat, amivel kiveri a biztosítékot, de azért nem rozsszándékú lány.
  - Ma én is erre a következtetésre jutottam. - mosolygott Melissa. Már cseppet sem bánta, hogy kimozdult otthonról. Brendáékkal mindig is jól érezte magát. Már javában beindult az éjszakai élet a város szívében, amikor Will a lámpafényben óvatosan előzgette az előtte haladó lassú autókat. Hirtelen Brenda hátranyújtott Melnek egy literes narancs kólás üveget.
  - Igyál, csajszi, ettől jobb kedved lesz!
Melissa gyanakodva nézett a palackra. A kóla ártatlannak tűnt, de barátnője szavai óvatosságra intették. Ha sima üdítő lenne, attól nem lenne jobb kedve. Mégis legyőzte az ellenállását és elvette az üveget. Ma jól akarta érezni magát.
Az első pár korty után rá is jött, hogy valójában vodka is van keverve az üvegbe. Nem volt rossz íze, így bátran meghúzta.
  - Hé! Be akarsz rúgni, mielőtt odaérünk? - kiáltott rá Will, fél kézzel elengedte a kormányt, és megpróbálta elvenni a mohón kortyoló lánytól az üveget.
  - Csak jól akarom érezni magam. - közölte Mel felvidulva, és a magasba tartotta az üveget, hogy Will ne érje el. - Brenda, mondd meg neki, hogy ne atyáskodjon. Bírom a vodkát!
  - Ha te mondod... - sóhajtott a fiú, de azért a tükrön keresztül bizonytalan pillantást vetett a lányra. - Na jó, megengedem, hogy megidd a részem, mivel én vagyok a sofőr, józannak kell maradnom. Majd én vigyázok rátok, ha alaposan beisztok!
  - Ne félts te minket, édes Will! - intette le Brenda. Hátra fordult és elvette barátnőjétől az üveget. Ő is jócskán meghúzta. - Mellel nem most kezdtük a piálást, de mindig ésszel ittunk!
  - Így van! - bólogatott Melissa, és addig nyújtózkodott előre, míg vissza nem szerezte az alkoholos italt. - Még senki sem látott minket hányásban fetrengeni, mert tudjuk, hol a határ. Ma viszont szükségem van az alkohol jótékony, felejtő hatására, és semmi és senki sem gátolhat meg abban, hogy kirúgjak a hámból!
Melissa ünnepélyesen a magasba emelte az üveget és megint meghúzta. Az út végéig már ki sem adta a kezéből és jó felét elnyalogatta. Will nem aggodalmaskodott tovább, sejtette, hogy a lány szerelmi bánattal küzd és hagyni akarta, hogy kitombolja magából a belső feszültséget.
Nemsokára elértek a Retro Clubhoz. A berendezés fekete volt és modern, a falakat szürke csillogós tapéta fedte be, ami visszatükrözte a diszkógömbök színes fénycsóváit.
A hely elég népszerű volt, így nagy volt a tolongás odabent. Alig tudtak együtt maradni, amikor a bárpult felé tolakodtak, ahol már Beverly és Ethan koktélt iszogattak. A zene olyan hangosan üvöltött, hogy Melissa a talpa alatt is érezte a dübörgést, és az egész testében a rezgéseket.
Kellően lazának és gondatlannak érezte magát, hála a kocsiban elfogyasztott fél üveg itókának. Mikor felismerte, hogy egy Michael Jackson szám szól, rájött, miért Retro Klub a mulató neve. Örült, hogy egész este régi zenékre fognak csörögni.
  - Sziasztok! - harsogta vidáman Beverly, mikor odaértek hozzájuk. A lány fekete hosszított, bő szabású tunikát viselt apró, fehér rövidnadrággal, és térdig érő fehér, pántos szandállal. Igazi bombázó volt, szőke haja ezer színben pompázott a diszkófényben.
  - Isztok ti is kókuszkoktélt? - kérdezte barátságosan a szürke szűk pólós és lyukacsos farmeres Ethan, aki a pulton könyökölt.
  - Nekem megfelel. - mosolygott Brenda.
  - Én csak egy sört iszom, mert vezetek. - közölte Will, és felültette Brendát az egyetlen szabad bárszékre maga mellé.
  - Én meg valami ütősebbet kérek. - harsogta élénken Melissa. - Mondjuk brandyt!
  - Az igen. - vigyorgott a borzos üstökű Ethan.
Beverly végre felfogta, hogy Melissa is ott van. Kritikus szemmel mérte végig a barna lány szerelését.
  - Komolyan, Melissa! Ezt nevezed te dögös szerkónak? Nem találok szavakat, annyira uncsi a ruhád! - füstölgött a szöszi.

Melissa megszégyenülve elpirult.
Will sietett a segítségére.
  - Hagyd már, Bev! Ha egyszer így érzi jól magát! Örüljünk, hogy eljött.
  - Ez akkor is abszurd! Amíg megérkeznek az italok, gyere Brenda, vigyük ki a lánykát a mosdóba, és javítsuk fel egy kicsit a kinézetét!
Melissa még fel sem fogta mi történik, Bev máris maga után ráncigálta a bártól balra nyíló női mosdó felé. Brenda nevetve szaladt utánuk.
Senki nem tartózkodott a helyiségben, így a lányok zavartalanul nekiláttak Melissa átalakításának. Mel a pia hatására kellően tompa volt és hagyta, hogy Beverly feltupírozza felfogott haját, Brenda pedig élénk pirosra fesse a száját és sötétbarna szemkihúzóval hangsúlyozza a szemét.
Bev arra vetemedett, hogy felhúzta a szoknyáját a hóna alá, hogy sokkal rövidebb legyen. Mikor a blúzát összecsomózta a hasán és kigombolta a felső három gombját, Melissa felháborodva kiáltott fel.
  - Elég már! Szajhát csináltok belőlem! Különben is, ha ki is gombolod a felsőm, csak a nagy semmi van alatta. Kár mutogatni a lapos testem!
  - Ne légy csacsi! Már a pucér bőr látványa is megvadítja a pasikat. - mosolygott rafináltan Beverly, miközben újabb merényletet követett el. Fekete válltáskájából elővett egy apró hajtűt és kilyukasztgatta Mel harisnyáját. Még jól ki is tágította a hasadásokat. Melissa megbotránkozva nézett extravagáns és szégyentelen kinézetére. Be kellett ismernie, hogy a lányok csodát műveltek vele. Brenda sminkje kiemelte a szemét, és vagány külsőt kölcsönzött neki a bozontos hajjal, míg Beverly szoknya, blúz és harisnya ötlete dögös vamp csajt csinált belőle. Mintha nem is ő nézett volna vissza a tükörből. Bár egy kicsit zavarta, hogy a kigombolás szabadon hagyta az egész bőrfelületet a melle között, próbált erről megfeledkezni. Bev, mintha megérezte volna mire gondol, leintette.
  - Ne is gondolj rá, hogy begombold, amikor nem figyelek, mert leszakítom! Dögös bigét faragtunk belőled, és úgy is kell viselkedned!
Brenda előkotort a táskásából egy hosszú láncos, háromszög alakú kék köves medált és Melissa nyakába tette. Az ékszer pontosan belógott Melissa két melle közé, és ez csak még jobban a dekoltázsára terelte a figyelmet.
  - Én így nem megyek ki! - mutatott az ajtóra bizonytalanul Mel.

  - Ó, dehogynem! És sokat fogsz inni, hogy feloldódj! Majd mi magtalanítunk bulizni! - közölte határozottan Beverly.
Melissa belátta, hogy nincs értelme tovább vitázni, a lányok úgysem hagyják, hogy hazarohanjon.
  - Hát jó... jöjjön, aminek jönnie kell!
  - Kicsit lelkesebben, ha lehet! - vigyorgott Brenda, és kivonszolta Melissát a zajos terembe. - Irány piálni!
A három lány visszasétált a fiúkhoz. Ethan és Will megütközve nézett az új külsejű Melissára, s a lány ettől szeretett volna azonnal a föld alá süllyedni.
  - Ejha... micsoda változás! - jegyezte meg Ethan, aki a lány elé tolta a kért italt.
  - A női praktikák... mintha nem is ugyanaz a csaj lennél, aki fél órája beszállt a kocsimba. - mondta Will is, és szeme megakadt Melissa dekoltázsán.
Brenda nevetve bújt mellé, és játékosan nyakon verte, de épp csak meglegyintette egy kicsit.
  - El a szemekkel! Tessék rám koncentrálni!
  - Ezt kérned sem kell. - ölelte át kedvesét Will.
  - Nekem pedig sok piára van szükségem, hogy elmúljon belőlem a merevség. - mondta Mel, és máris leintette a csapost, hogy újabb brandyt kérjen.
Telt múlt az idő, Melissa egyre több felest gurított le, és egyre jobban érezte magát. Az alkohol elhitette vele, hogy valóban olyan dögös csaj, mint ahogy kinéz, és egyre nagyobb vehemenciával vetette magát a parkettre és vonaglott a régi, klassz slágerekre. A pia elfeledtette vele Jay-t, a valóságot és azt, hogy valójában csak egy szürke kisegér. A táncparkett ördögének képzelte magát, és vihogva ment táncolni minden sráccal, aki elcsalta őt barátnői gyűrűjéből. A lány csak táncolt és bulizott, eszméletlenül jól érezte magát. Meg is fogadta, hogy gyakrabban fog inni és bulizni, hisz minden szebb és izgalmasabb ebben az állapotban. Amikor már alig állt a lábán, mert elfáradt a sok ugrálástól, a bárpulthoz ment, ahol Beverly és Ethan ölelkezett. Fáradtan és esetlenül kapaszkodott fel egy szabad bárszékre. A hangulata még mindig a plafont verte.
  - Hú... kész vagyok! Nem is tudom, mikor táncoltam ennyit utoljára!
  - Örülök, hogy nem bántad meg, hogy velünk tartottál. - mosolygott Bev, akinek már szintén piros volt az orcája a sok elfogyasztott koktéltól.
  - Naná, hogy nem! Jöhetünk máskor is! - harsogta Mel gyorsan forgó nyelvvel, és rendelt magának egy citromos koktélt. Érezte, hogy már nem szabad erősebbet innia, de szomjas volt. Nem akarta kidobni a taccsot a nap végén.
  - Nem akarlak elkeseríteni, kicsim, mert látom, hogy jó kedven van, de van itt valaki, akinek nem biztos, hogy örülni fogsz. - mondta Bev borús arccal, és a bárpult vége felé nézett, jelezve Melnek, hogy arra keresse, akit lát.
  - Jay? - kérdezte Melissa rosszat sejtve, de nem mert arra nézni, amerre barátnője mutatott. A gyomra görcsbe rándult, a fejét elborító ködön keresztül is érezte, hogy rátör a rettegés. Nem akarta, hogy a fiú ilyen állapotban és külsővel lássa.
Beverly felnevetett.
  - Miért nem lepődök meg, hogy még becsiccsentve is ő az első gondolatod? De nem ő az! - bökött a poharával ismét Mel háta mögé Bev.
Melissa megkönnyebbülten fellélegezett. Bárki is az, nem lehet szörnyű, ha nem Jay az! Összeszedte magát, és a mutatott irányba lesett. A bárpult végében Scott ült, whiskys pohárral a kezében és érdeklődve viszonozta a lány pillantását. Melissa felvont szemöldökkel nézett a piros, ujjatlan pólós és fekete nadrágos fiúra. Fekete haja csillogott a színes fényben, sötét szeme megfejthetetlen tűzzel villant a lányra. Melissa megborzongott, mert zavarta az egyértelműen kétértelmű és merész szempár. Csak nézte a srácot, és nem tudta, mit kéne tennie.
Scott biztatásnak vehette a lány kíváncsi pillantását, mert lepattant a bárszékről és odasétált hozzájuk. Le sem vette a szemét a lányról, amikor odakönyökölt poharával a kezében Ethan és Melissa közé.
  - Kicsi a világ, hogy mind itt vagyunk. - jegyezte meg a fiú, miután üdvözölte a kis csapatot.
  - Mostanában ez a legnépszerűbb hely. - mondta

teljesen feleslegesen Bev, mert a srác figyelmét csak Melissa kötötte le.
  - Meghívhatlak egy italra? - mosolygott csábítóan a copfos lányra Scott.
Melissa magában elismerte, hogy a srác piszok jól néz ki feszülős pólójában és elbűvölő mosolyával. Hogy nem vette ezt eddig észre? A teremben sok lány nézett rá irigykedve, amiért ez a díszpéldány őt szúrta ki. Úgy gondolta, egy italból még nem lehet gond.
  - Persze. Azt kérem, amit te is iszol. - mosolygott barátságosan Mel.
Scott kikérte neki a whiskyt, így lemaradt Bev hüledező pillantásáról és Ethan homlokráncolásáról. Nem akarták elhinni, hogy Melissa, aki foggal körömmel harcolt a nagyképű macsó ellen, most hirtelen italozni készül vele.
  - Milyen jól nézel ki ma este. - jött a bókkal Scott, amikor a lány elé tette a borostyán színű, jégkockás italt.
  - Köszi. - kapaszkodott a pohárba Mel, hogy abból merítsen bátorságot. Maga sem értette, mi ütött belé. Úgy érezte, adnia kell egy esélyt ennek a jóképű fiúnak, de nem tudta, hogy kezdjen hozzá. Sosem tudott flörtölni, dögös külső ide vagy oda, idétlenül érezte magát. Talán könnyebb lenne elfelejteni Jay-t, ha esélyt adna egy olyan srácnak, aki egy éve oda van érte. Az csak hab a tortán, hogy Scott Jenningson a teremben a legdögösebb fickó. Eleget élt már bezárva, önkéntes magányban, itt az ideje, hogy nyisson mások felé. Sosem adott Scottnak igazán esélyt, és most az alkohol hatására nem érezte, hogy ez hiba lenne. Minden lány álma egy csinos szépfiú, aki oda van érte. Miért lenne ő kivétel?
  - Gyakran jársz ide? - kérdezte Melissa, s magában szidta magát, hogy egy ilyen banális, egyszerű kérdéssel jött elő, de nem jutott jobb az eszébe.
  - Most vagyok itt másodjára. - felelte a fiú, s szeme zavartalanul időzött a lány mély dekoltázsán. - Viszont téged nem láttalak még itt, sem máshol. Nem vagy egy bulizós típus...
  - Hát nem... de egyszer mindent el kell kezdeni. - mosolygott Mel, s maga is meglepődött, milyen könnyen jön ez a flörtölés dolog. Fog ez menni!
  - Van kedved táncolni?
  - Van. - nevetett a lány. Felhajtotta a pohara tartalmát, aztán habozás nélkül fogadta el Scott kinyújtott kezét.
A D.J. éppen egy ősi számot játszott be a Modern Talking-tól a " You're My Heart You're My Soul"-t. Melissának melege volt a whiskytől, de átérezte a zenét és felvillanyozva simult Scott izmos karjaiba, és lötyögött vele a zene érzéki dalalmára. Kicsinek és elveszettnek érezte magát a hatalmas karokban, mégis jó érzés volt. Néhány számot végigtáncoltak. a Ghost, Dirty Dancing és egyéb régi filmek slágereiből összemixelt zenékre, és Melissa egyre jobban élvezte Scott közelségét. A Grease betétdalaira nevetve, őrült rocky-t jártak, aztán kifulladva dőltek ismét egymás karjaiba az I Will Always Love You című érzelmes balladára. Melissa alkoholtól túlfűtve, merészen tapogatta és simogatta Scott tökéletes és kemény felsőtestét. El sem hitte, hogy ez ekkora hatással van rá. Valamiért tetszett neki, hogy a fiú ennyire az ellentéte, kemény, erős, nagy és forró, míg ő kicsi, puha és néha a hideg futkosott rajta, annak ellenére, hogy a túlzsúfolt helyiségben mindenki izzadságtól csatakos volt. Scott megint felbátorodott a lány viselkedése miatt, s óvatosan csókot nyomott a lány szájára lassúzás közben.
Melissa felnyögött, amikor megérezte ajkán a határozott szájat. Ki volt éhezve a szeretetre, a törődésre, a gyengédségre és annak ellenére, hogy sosem kedvelte igazán Scottot, engedett a testének és ahelyett, hogy eltolta volna, megragadta a fiú pólóját a nyakánál, és magához húzta a fejét, hogy elmélyítse a csókot. A fiú nagy sóhajjal szorította magához az apró testet, feltört belőle az évek óta visszafojtott vágyakozás. Mindenről megfeledkezve belefeledkeztek a forró csókba...

Brenda és Will megunta a táncot, és akkor huppantak le Beverly-ék mellé, amikor Mel és Scott csókolózni kezdtek. Brenda meghökkenve lökte oldalba a másik szöszit.
  - A büdös francba! Mit csinál ez a lány? Mit keres Jenningson szájában?
  - Én is totál kiakadtam rajta! - mondta Bev, és rosszallva rázta a fejét. - Azt mondtam pasizzon be, de hogy pont Scottot találta meg... Ha most együtt hazamennek, holnap utálni fogja magát. Túl sokat ivott! Nem tudja, mit csinál!
   - Ahogy a forró helyzetet elnézem, könnyen lehet, hogy igazad lesz, Bev. - jegyezte meg Will. Mást nem mert hozzáfűzni, mert Brenda egész este szekálta, amiért megbámulta Melissát. Ha most mást is mond, a barátnője megint hisztizni kezd, pedig oka sincs rá. Kedveli Melissát, de eddig sosem látta meg benne a nőt.
  - Nem akarom, hogy Scott megrontsa a barátnőm! - kapaszkodott Will karjába kétségbeesve Brenda. - Valaki csináljon valamit! Jaj, istenem! Nézni sem bírom! - fordult el a párocska felől a lány, mert Scott egyértelműen hevesen tapogatta a kábult lány mellét és fenekét. - Azt a mindenit!
  - Az ő élete, szerintem nem örülne, ha beleszólnánk. Én már csak tudom, akárhányszor megtettem, baj lett belőle. - harapdálta pirosra festett ajkait Beverly.
  - Akkor nézzük tétlenül, hogy baromságot csinál? - kérdezte Brenda utálkozó képpel.
  - Nincs más választásunk. Hadd kövesse el a saját hibáit... Túl nagy vehemenciával vetette magát az életbe és lehet, hogy ez az én hibám. - ismerte el csüggedten Beverly.
  - Rinyagépek, majd én intézkedem! - mosolygott Ethan, és előhúzta a farzsebéből a mobilját.
  - Mit akarsz csinálni? - kérdezte elkerekedett szemekkel Bev.
  - Majd meglátjátok! - vigyorgott talányosan Ethan. Tárcsázott is, és arrébb sétált a pult végébe, hogy a többiek ne hallják, kivel, és miről beszél.

Jay bealudt a kanapén, miközben valami unalmas dokumentumfilmet nézett. A mobilja gitárszólama ébresztette, és káromkodva tapogatózott a párna alá rajtett telefonért.
  - Mi van? - morogta mogorván, mert leolvasta a kijelzőről, hogy lökött Ethan zaklatja, éjjel egy után.
  - Vészhelyzet van! Ide kell jönnöd!

Jay utálta, amikor a haverja parancsolgat neki, azt meg még jobban, hogy nem tudta, miről van szó.
  - Hova? Minek?
  - A Retro Clubba. Itt bulizunk, tudod, mondtam.
  - Leszarom, hogy mulattok, nincs kedvem bulizni. Csak aludni akarok! - zsörtölődött Jay. A hátára fordult, és fél kézzel hátratúrta arcába lógó haját.
  - Mindjárt felébredsz, ha elmondom, mi folyik itt. - közölte Ethan. Alig tudta túlkiabálni a háttérzenét és üvöltöző tömeget.
Jay meg tudta volna fojtani, amiért rébuszokban beszél. Nem volt kedve az éj közepén találós kérdéseket fejtegetni.
  - Na köpd már ki, ha felkeltettél!
  - Oké. - Ethan a hatás kedvéért tartott pár másodperc szünetet. - A babádat épp Jenningson próbálja becserkészni! Ha nem jössz ide, a kretén lesz az első a kis csaj életében, nem te!
Beletelt néhány másodpercbe, míg Jay felfogta, miről beszél piás haverja. Tehát a buli elfajult, és Melissa összegabalyodott a nyálas Scott-tal. Magában cifrán káromkodott, de nem akarta kimutatni, hogy ez mélyen érinti.
  - Nem érdekel, ha megerőszakolja. - nyögte végül, mert Ethan válaszra várt.
  - Erőszakról szó sincs. Melissa a drága, olyan részeg, mint a csacsi, és meg van szédülve. A kis kretén épp ezt próbálja kihasználni! Legyen eszed, Amstrong! Ha számít neked egy kicsit is a csaj, idejössz és megakadályozod, hogy az a vadbarom részegen megfektesse! Komolyan ilyen sorsot szánsz neki?
Jay már nem titkolta haragját, csúnya szitkokkal átkozta Scottot. Az igaz, hogy eldöntötte, túlteszi magát Melissán, de mégsem akarta, hogy egy vadbarom a sárba tiporja a kis bolond szűzlány ártatlanságát. Ettől jobbat érdemel, mindenkinél jobbat!
Nem hadakozott tovább, közölte Ethannel, hogy amint tud ott lesz, és már rohant is fejvesztve a kocsihoz. Remélte, nem fog elkésni és odaér, mielőtt a gaztevő az ágyába csábítja az öntudatlan kislányt. Még ha Melissa nem is fogja ezt neki megköszönni, talán egyszer belátja, hogy kell valaki, aki megóvja attól, hogy elkövesse élte legnagyobb hibáit.

Rekordidő alatt végigsöpört a kihalt városon, és szinte húsz perc alatt odaért a klubhoz. Nem érdekelte, hogy alvástól gyűrött rajta a póló, és hogy egy ezer éves, viseltes nadrág van rajta, bekéredzkedett a mulatóba, aztán a tömeget pásztázta, sötét szemekkel. Látta, hogy Ethanék gondterhelten ülnek a bárpultnál, de nem törődött velük, mert ekkor megpillantotta Melissát egy óriási piros festmény mellett, a falhoz lapulva összetapadva smárolt Scott-tal.
  - Melissa drágám! Hát így engedjelek el egyedül bulizni? - állt meg Scott háta mögött, mellén összefont karral Jay. A hangja magabiztos volt, pedig korántsem érezte magát annak. Nem tudta, mi fog történni. Hisz Melissa amúgy is kiszámíthatatlan, most hogy beivott, még inkább nem tudta, mire számítson tőle. Ráadásul Scott kétszer akkora volt mint ő, csak abban bízhatott, hogy az alkohol hatására tompultak a reflexei, ha esetleg verekedésig fajulnak a dolgok.
  - Jay! - a lány ledermedt, s egy pillanatra felcsillant a szeme, mielőtt el tudta volna rejteni az érzéseit. Eltolta magától Scottot és kérdőn, gőgösen nézett az imádott kék szempárba. - Mit keresel te itt?
  - Hiányoztál! Sose menj többet bulizni nélkülem, angyalom! Majd meghaltam, hogy nem tudom, mit csinálsz! Gyere velem haza, és vigasztalj meg!
Jay felettébb mulatságosnak tartotta, hogy a lány részeg agya nem tudja felfogni, hogy miről is beszél ő. Vicces a helyzet, hisz csak Scott kedvéért adta elő ezt a színjátékot. Míg a lány látszólag zavartan meredt egyik fiúról a másikra, és azt sem tudta, hol van és mi az igaz, Scott magához tért és értetlenül fordult Jay felé.
  - Azt akarod mondani, hogy te és Melissa egy pár vagytok?
  - Hát persze! Nem tudtad, barátom? - adta elő magát erőltetett jókedvvel Jay. - Még a múlt héten jöttünk össze az élkülönítőben. Tudod, Melissa már nem olyan jó kislány, mint amilyennek gondolod. Kicsábítottam a tetőre, és az őr egyértelmű helyzetben talált minket. Emiatt büntit kaptunk, de kicsit sem bánjuk, mert ez hozott össze minket.
  - Igaz ez? - nézett kételkedve a kábán hallgató lányra Scott.
  - Igen. - nyögte Melissa, de csak azt fogta fel, hogy a csúfos tetős sztoriról van szó, és az tényleg igaz volt. A többi szó nem nagyon jutott el a tudatáig, elkábította Jay hirtelen felbukkanása és a tudat, hogy miatta volt itt. Hát csak számít neki valamennyire?
  - Na ugye? - mosolygott Jay győzedelmesen. - Gyere haza, édesem! Mára már kiszórakoztad magad! - kérte a fiú és kinyújtotta a kezét Mel felé. Közben szuggerálva, és könyörögve nézett a lányra. Ezen múlott minden, ha a lány megfogja a kezét, mert bízik benne, akkor végre a jelét adja annak, kit és mit akar, ha nem, csúfos kudarcot vall, és mehet haza egyedül, nyalogathatja a sebeit. Jay torkában dobogó szívvel várta, hogy a lány megtegyen egy apró mozdulatot. Most minden eldől. Vagy elfut, vagy elfogadja....

Melissa már nem tudta hol van, nem hallotta a zenét, nem látta a villódzó fényeket, és elfelejtette, hogy az előbb még Scott karjába simult. Lelke, teste és szíve nagyon is tudatában volt még a ködön keresztül is, hogy Jay ott van. Ragyogó szeme mágnesként vonzotta, és tett felé egy bizonytalan lépést. Esetlenül kinyújtotta felé a kezét, de Jay karja távoli volt, viszont a fiú utána kapott, sóhajtva a mellkasára vonta, és a fejéhez nyomva az állát, mélyeket lélegzett. Győzött és kiélvezte a csodálatos pillanatot. Az ölelés rövid volt, de meghitt. Jay gyorsan kiterelte a lányt a helyiségből, de az előtérben annyira imbolygott a lány az apró sarkú cipőben, hogy nem lacafacázott, az ölébe kapta, úgy vitte a kijáratig. Az ajtóban köszönetet mondott a biztonsági őröknek, amiért beengedték, közölte, hogy megvan a madárka, aztán betette az elalélt lányt a kocsiba.
Melissa félálomban, és gyengén elnyúlt az ülésen, azt sem vette észre, hogy Jay bekapcsolja a biztossági övét. A srác indított, de leengedte a kocsi tetejét. Jövet felhúzta, hogy védekezzen a langyos éjszaka huzatától, de most úgy gondolta, jót fog tenni a friss és csípős levegő a megszédült kis bolondnak. Miközben a lány félrecsúszva feküdt az ülésen csukott szemmel, Jay zavartalanul gyönyörködhetett benne. Mennyivel másképp nézett ki most, ezzel a vad frizurával, sminkkel és laza öltözékkel, mégis jobban tetszett neki a hétköznapi, valódi, megközelíthetetlen Melissa. Nem tudta, mi késztette a lányt arra, hogy ma ennyire elengedje magát, de bármit megtett volna, hogy ez ne forduljon elő többet, vagy legalábbis csak akkor történjen ilyen, ha ő mellette van, hogy vigyázzon rá. Bárhogy is próbálták tagadni, nem tudnak meglenni egymás nélkül, ezt bizonyítja a ma este is. Hisz tisztában volt vele, hogy Ethan kikkel bulizik ma este, mégis távol akart onnan lenni, ezért döglött otthon a tévé előtt. Hagyni akarta, hogy a lány a saját életét élje, de az, hogy most mégis itt vannak együtt, azt bizonyítja, hogy hiába hadakoznak. Melissa gondolkodás nélkül, részegen, ösztönösen mondott igent minden hazugságára, hisz valójában ugyanazt akarja, amit ő. Őt akarja, nem Scottot és nem is mást, s ez boldogsággal töltötte el. Itt lenne az ideje, hogy ezt tudomásul vegyék. A lányék lakásáig ide-oda cikáztak a gondolatai. Egyszer rábeszélte magát, hogy kezdjen mindet elölről ezzel a kis nyuszival, másszor lebeszélte magát, mert semmi jó nem sülne ki belőle.
De amikor lassan leállította kocsit a kis sárga ház előtt, és gyengéden megérintette a lány arcát, hogy felébressze, minden borús gondolat elszállt a fejéből.
  - Melissa.... drágám... hazaértünk. - közölte a lánnyal akadozva.

Mel szeme csak nagyon lassan nyílt ki. Mikor közvetlenül maga előtt látta az álmában oly sokat látott szempárt, az arca felragyogott az örömtől, és ösztönösen a nyaka köré fonta a karját és még a lábát is rátekerte valahogy, mint egy csimpaszkodó kis majom.
   - Jay... Jay... - csak ennyit suttogott, és örömittasan simult a fiúhoz.
A srác felnyögött, mert pokolian vágyott arra, hogy a lány így viselkedjen, de mégsem örülhetett igazán. Tudta, hogy Melissából az alkohol beszél, és ez hozza ki belőle titkos vágyait. Nem engedhet neki, mert mindketten meg fogják bánni.
  - Igen, itt vagyok. - súgta Jay, és egy pillanatra a lány nyakába fúrta az arcát. Belélegezte csodálatos illatát, aztán erőt vett magán és picit eltolta magától. - Hazahoztalak, szívecském! Beviszlek, és ágyba duglak!
  - De jó! - kuncogott a lány, és apró keze végigpásztázott Jay barna, gyűrött pólóján. Simogatása nagy hatással volt rá. Kapkodva szedte a levegőt, de muszáj volt uralkodnia magán, és megőrizni a nyugalmát.
  - Hol a kulcs? - kérdezte a fiú.
  - A... a... táskámban, azt hiszem. - vihogott a lány, és kirángatta maga alól az apró tatyót.
Jay elvette tőle, és a műszerfal tompa fényében elkezdte átkutatni a táskát. Szitkozódva átkozta a női hóbortokat, mert minden a kezébe akadt csak a kulcs nem: mobil, kis csomag zsebkendő, szemceruza, rúzs, tampon és miniparfüm. Jó egy perc múlva akadt csak a kezébe a kulcs, de addigra a lány már édesdeden aludt. Káromkodva lökte ki a lábával a kocsiajtót, megkerülte a járművet, majd a derekánál fogva óvatosan, és esetlenül kisegítette a lányt. Az apró teremtés meglepően nehéz volt most, hogy elengedte magát, de összeszorított fogakkal emelte újra az ölébe. Halkan, szerencsétlenkedve nyitotta ki az ajtót, és mikor belépett a nappaliba, kicsit beverte a lány fejét az ajtófélfába. Megint csúnya káromkodások közepette igyekezett nem csapni zajt, nehogy felébressze a lány anyját. Még csak egy dühöngő mama hiányzott volna neki ma este.
  - Melissa... merre van a szobád? - kérdezte a lánytól, mert a véletlen fejbekólintástól kezdett magához térni.
A lány nyöszörögve nyitotta ki a szemét, megemelte a kezét, és rámutatott kuckója ajtajára.
Jay határozottan megindult az ajtó felé, de hogy elkerülje az újabb balesetet, a földre engedte a lány lábát és megpróbálta a derekánál fogva megtartani, de az úgy dülöngött, mint egy élettelen rongybaba. A derekánál fogva vonszolta be a szobába és a holdfényben azonnal észrevette a hatalmas ágy körvonalát. Fellélegezett, mert célt értek úgy, hogy a dühös anyuka nem ordította le a fejüket. Még egy lépést tett az ágy felé, aztán lehajolt, hogy lehúzza Melissa lábáról a cipőt. Nem számolt vele, hogy ez a mozdulat mihez vezet, mert a lány elvesztette az egyensúlyát, eldőlt, de az utolsó pillanatban még megragadta a karját, így Jay-t szó szerint magával húzta az ágyra.
Hangos puffanással kötöttek ki mindketten az ágyon. Melissa a döbbenettől, vagy az alkoholtól hangosan nevetni kezdett.
  - Sss, te kis dili! Felvered anyukádat! - figyelmeztette Jay haragosan.
  - Azt kétlem! Denverbe utazott a pasijával. - vihorászott a lány. Felettébb mulatságosnak tartotta a helyzetet.
  - Basszuskulcs! Mondhattad volna hamarabb is! - zsörtölődött a srác. Haragosan nézett az alatta fekvő lányra. - Megkímélhettél volna egy gyenge szívrohamtól. Folyton azt vártam, hogy jön és leordítja a fejünket.
  - Nem fogja. A ház az enyém... - Melissa szeme diadalmasan villogott, és megint átölelte a fiú nyakát. - Vagyis a miénk! - Mel szeme elsötétült, Jay nyakához hajolt, s forró lehelettel és testtel csókolgatni kezdte a nyakát. - Maradj velem, Jay! Veled akarok lenni.... Kérlek... kérlek... maradj éjszakára!
Jay testén heves remegés futott végig. Minden vágya az volt, hogy teljesítse a lány kérését, hallgatni akart a testére, de az esze azt súgta, nem lenne jó vége, ha most összegabalyodnának.
  - Melissa... nem tudod, mit beszélsz! - szólt a lányra erélyesen Jay, de mégis képtelen volt elszakadni a lánytól.
  - De igen, tudom!... Akarlak, Jay! Most és mindig! - hadarta a lány akadozva. Vágytól és alkoholtól eltompulva feszítette a testét a fiúéhoz és a hátát, vállát simogatta.
Jay agyát és testét elöntötte a vágy, elvesztette az önkontrollját, és száját olyan hévvel tapasztotta a lányéra, hogy mindketten beleszédültek. Sóhajtozva és zabolátlan szenvedéllyel tapadtak össze, csókolóztak önfeledten. Egymás testét simogatták, ahol csak érték. Megszűnt a külvilág. Jay nyögve fúrta az ujjait a lány hajába, amiből valamikor kicsúszott a gumi. Erősen megmarkolta a lány tarkóját és a csípőjét, hogy fel tudjon ülni. Melissa úgy fonódott rá, mint a korhadt fára a borostyán, nem akart elszakadni tőle. Jay felforrósodott testtel ölelte a lányt, simogatta, ahol csak érte, miközben Mel hátratúrta a saját haját, hogy ne akadályozza, amikor a srác nyakát kezdte harapdálni. Jay kéjesen felnyögött, akarta a lányt, mindennél jobban.

Melissa gátlásait feloldotta az alkohol, cseppet sem tűnt tapasztalatlan szűzlánynak. Céltudatos mozdulatokkal járta be tenyere a fiú mellkasát, hasát és végül a farmer korcánál is elidőzött a keze. Mikor egy határozott mozdulattal szétrántotta saját blúzát, és a gombok pattogva elrepültek, Jay magához tért a mámortól és elkapta a lány kezét, amikor az le akarta rántani magáról a blúzt.
  - Ne merészelj levetkőzni! - lehelte a lány szájába minden erejét összeszedve Jay. Ezt a csatát nem akarta elveszíteni.
  - Miért? Nem akarod? - búgta a lány, és nyelvét Jay fülébe dugta, amivel majd megőrjítette őt.
  - De igen, nagyon is... de részeg vagy! - közölte a fiú, miközben hevesen kapkodott levegő után. Egy kicsit eltolta magától Melissát, hogy a szemébe tudjon nézni. A lány lábai még mindig a csípője köré fonódtak. - Meg fogjuk bánni, ha most megtesszük!
  - Nem fogjuk! Tudom, mit akarok! Téged! - közölte a lány indulatosan, és mindkét kezét Jay szőke fürtjei közé fúrta.
  - Rendben van, angyalom! Ha holnap, és holnap után is így gondolod, amikor józan leszel, akkor állok elébe. Meg fog történni, aminek meg kell. - Jay szeretettel nézett a lány szemébe, és megsimogatta kipirult arcát. - Ma rájöttem, hogy ha akarok sem tudok már nélküled élni. Tudom, hogy el fogod felejteni, amit most mondok, de nekem legalább nyugodt lesz a lelkiismeretem. Azt mondom vágjunk bele, és próbáljuk meg együtt. Bármi is lesz köztünk, élvezni fogjuk, ahogy az előbb nekem estél, ez nem is lehet másképp. - mosolygott a fiú és bánatos képet vágott. - De ha lefekszem veled, azt akarom, hogy teljesen a tudatában legyél, mi történik, és sose felejtsd el! Aludj egyet, kis vadmacskám, aztán ha megint a régi leszel, visszatérünk a dologra... De előbb... hagyok egy kis emlékeztetőt...
Jay áhítattal nézett a lány nyakára, aztán kicsit széthúzta a tönkretett blúzt, lehajolt, ajkával megérintette a selymes bőrt a lány melle felett. Mikor Mel kéjesen felsóhajtott, erősen megszívta a bőrt, hogy maradandó nyomot hagyjon rajta. Nyomott még egy csókot a lány szájára, hátradöntötte az ágyon, ráhúzta a takarót és gondosan betakargatta. Egy homlokpuszival búcsúzott, aztán eltűnt, mintha ott se lett volna. Melissa nyugtalan, erotikus álmokba merült, és már nem tudta, mi az álom, s mi a valóság...