Féltékenység

Másnap reggel Melissa olyasmit tett, amit szinte soha. Nagy gonddal készülődött az iskolába. Egy tucat felsőt, és nadrágot hajított félre, mert egyiket sem találta megfelelőnek. Valami belső késztetést érzett, hogy csinos cuccot válasszon, mert jól akart kinézni. Végül egy fekete felsőre esett a választása, ami hosszított fazonú volt, és az aljára ugyanabból az anyagból fodrok voltak varrva, mint egy kis szoknya. Ehhez egy fehér farmer halásznadrágot választott, és fekete, bokrétás balerinacipőt. A haját kifésülte, addig kefélte míg csillogva omlott a vállára, aztán hirtelen ötletből vezérelve kent némi púdert az arcára, és egy kis szájfényt az ajkára. Feltúrta az ékszeres dobozát is. Megtalálta a fehér borsó nagyságú két kis gömb alakú fülbevalóját és felvette. Magára kapott egy szürke, gombos kardigánt, és már indult is a suliba. Közben megpróbált nem arra gondolni, hogy Jay-nek bármi köze lett volna ahhoz, hogy ma szép akart lenni.
Howard már várta. A fiú zöld ingben, piros pólóban és bő, deszkás gatyában, lazán állt zsebre dugott kézzel egy nagy fa alatt. Szőkés barna haja az égnek meredezett, a szeme alatt karikák virítottak, ami annak a jele volt, hogy megint nem aludta ki magát. Ahogy végigmérte a lányt, zöld szeme felcsillant.
  - Jó reggelt! Milyen csinos ma valaki!
A lány szerényen lesütötte a szemét, de közben bosszantotta, hogy haverjának feltűnt, másképp öltözött. Ennyire feltűnő a változás?
  - Ühm... köszi. Anyám lassan megfertőz a divathóbortjával. - vágta rá a lány gyorsan.
  - Nem baj, jól áll. Igaz, bármit veszel fel, te mindig csinos vagy.
Elindultak a járdán. Az utca még néptelen volt, csak néha-néha húzott el mellettük egy autó.
  - Elég álmos fejed van. Megint harcoltál valamelyik játékkal egész este? - kérdezte Mel séta közben. Remélte, hogy visszarázódnak a régi kerékvágásba, és megint fesztelenül élvezheti kedvenc barátja társaságát.
  - Nem. Most tankháborút folytattam. Hajnal háromkor feküdtem le. - felelte a fiú, és hogy ezt bebizonyítsa megdörzsölte vöröslő szemét és nagyot ásított.
  - Jó ég! Nem is értem, hogy bírod ki a napokat!
  - Nehezen, de majd alszok biokémia órán. - mosolygott a fiú, aztán érdeklődve méregette Mel arcát. - De ha már itt tartunk, a smink alatt te is elég elgyötört vagy. Csak nem az asztronauta keseríti meg az életed?
Melissa megütközve nézett barátja szemébe. Gondolhatta volna, hogy Howard túl jól ismeri, és átlát rajta. Őt nem tudja becsapni, és jelenleg nem is akarta.
  - Nem, már nem. Tegnap visszautasítottam Jay-t.
Howard meglepetten pislogott. Oldalról nézett a lány oly gyönyörű és kedves arcára. Látta, hogy nem szívesen beszél erről a témáról, és bántja a dolog, de örült, hogy a bizalmába fogatta.
  - Hogyhogy? Én azt hittem, oda vagy a srácért. - kérdezte Howard óvatosan.
Melissa reménytelenül sóhajtott.
  - Talán imponált, hogy egy ilyen jó pasi érdeklődik irántam, de hosszú tépelődés után beláttam, hogy csak bajt hozna rám. Jay Amstrong nem hozzám való. Nem hiszem, hogy érdemes lenne beleszeretnem.
Howie nagyon örült. Úgy gondolta, ez élete legszebb napja. A riválisa leírta magát Melissa előtt, és ez boldogsággal töltötte el a szívét. Talán lesz még alkalma, hogy megmutassa a lánynak, ő az, aki igazán szereti. Úgy érezte, a szerencse megint mellé pártolt. Ha Melissa végleg kiábrándult abból a hólyagból, minden a régi lehet, sőt, lassan elhinthetné, mit is érez ő iránta lassan tíz éve.
  - Ha érdekel a szerény véleményem, az a fickó nem őszinte, csak le akar fektetni, mint a legtöbb idióta és lelépne, ha megunna.
  - Magam is erre a következtetésre jutottam. - vágta rá Melissa, de fájt kimondani, hisz a szíve mélyén reménykedett benne, hogy Jay más, és bebizonyítja neki, hogy nem olyan, mint amilyennek mindenki gondolja. - De hagyjuk is a témát! Mesélj valami érdekeset!
A suliig celeb híreket és a legújabb mozifilmeket pletykálták ki. Mel örült, hogy az élete visszazökkent a régi kerékvágásba. Mostanában ritkán beszélgettek fesztelenül Howarddal, és már nagyon hiányzott neki.
A Robert Jordanben már nagy volt a nyüzsgés, mire odaértek. Sokan gyülekeztek az udvaron kisebb-nagyobb csoportokban, és a folyosón is nagy volt a jövés-menés.
Mel, Sona, Howard, Oliver és Brenda a biokémia terem előtt várták, hogy becsengessenek.
A két fiú nagy hangon vitázott valami videojátékon, Sona meg Brenda a tegnapi biliárdozást beszélték ki a saját szemszögüket vázolva. Melissa nem akart egyik beszélgetésbe sem belefolyni, így unottan figyelte az emeletre, és az udvarra tolongó diáktársait.
Majd megütötte a guta, amikor megpillantotta Jay-t. A fiú szürke farmer hatású inget viselt, ami a mellkasán félig nyitva volt, és térdén szakadt fekete farmert. A fején fekete divatos kalap virított. A mellkasán és a térdén kivillantak a tetkók, de nem ez vágta mellbe Melissát, hanem, az, hogy egy alacsony, szőke, göndörödő hajú csajt ölelgetett. A fiú kacarászva terelte kifelé az udvarra a kék miniruhás lányt. Úgy nézett a csajra, mintha minimum egy istennőt tartana a karjában, s Mel ettől féktelen haragra gerjedt. Naná, hogy Jay Amstrong nem csak neki tartogatja a legszexibb mosolyait. Úgy látszik, a fiú nem hazudott, tényleg nem vár rá. Melissa sajgó fájdalmat érzett a szívében, de úgy gondolta, megérdemli, hisz ő kosarazta ki.
Mégis határozottan érezte, hogy féltékeny, és ez nagyon nyomasztó érzés volt.
Ne légy ostoba! - gondolta elkeseredetten. - Úgy kell neked! Szenvedj csak, mert hülye vagy! 
Épp jókor csengettek be és érkezett meg a tanár, hogy beterelje a tanulókat a terembe. Így Melissa nem ostorozta tovább magát.
Matekon Mel Brenda mellett ült, és mivel szabad foglalkozás volt, a munkafüzetből oldottak meg feladatokat. Unta magát, ezért úgy döntött, beszélgetni fog a csinos, piros atlétás és fekete nadrágos lánnyal, bár nem tudta, milyen témát hozzon fel.
  - Hogy tetszett a Black Hook? - kérdezte végül barátságosan.
  - Ó, elég klassz hely. Jól éreztem magam. Nem is tudtam, hogy ez a Will ilyen jó fej. Amikor Beverly-ékkel biliárdoztunk, olyan vicces és laza volt. - a szőkeség zavartan piszkálta a haját. - Bevallom, hogy egy kicsit beleestem.
Melissa meglepetten kapta fel a fejét. Brenda és Will egy éve koptatják vele a padokat, és eddig nem mutattak érdeklődést egymás iránt, de Mel el tudta képzelni őket együtt.
  - Szép párt alkotnátok!
  - Úgy gondolod? - kérdezte Brenda pironkodva, és szégyellősen lesütötte barna szemét. - Viszont félek, hogy nem nagyon vett észre. Mondd csak... te sűrűn lógsz vele... - a lány zavartan dadogott, látszott rajta, hogy nem találja a szavakat. - nem lehet, hogy bejön neki Beverly? Mi van, ha titkon a ciklonba szerelmes?
  - Nem, azt nem hiszem. - rázta a fejét Melissa. - Will elvan vele, de kizárt, hogy másképp nézne rá, azt már kiszúrtam volna. Bev meg csak kihasználja a fiút, tetszik neki, hogy ide-oda furikázza, de csak ennyi. Ismerhetnéd Beverly-t. Ő nagyobb halakra pályázik.
  - Akkor, mit mondasz? Érdemes lenne ráhajtanom Willre? - kérdezte bizonytalanul a kis szőke.
  - Szerintem igen. Ha belegondolok, remekül összeillenétek. - küldött biztató mosolyt a másiknak Mel.
  - Oké, akkor mindet el fogok követni, hogy felfigyeljen rám. - Brenda hirtelen elhallgatott, aztán kíváncsi tekintettel mérte végig padtársát. - Látom, te is ezen ügyködsz!
  - Mi? - vágott értetlen fejet Melissa, de érezte, hogy árulkodóan elpirul.
  - Hát nem Jay Amstrong miatt csípted ki magad?
  - Nem! Határozottan nem! Ehhez volt kedvem ma reggel. - tagadta Melissa idegesen, de reszelős hangja igencsak elárulta.
  - Melissa Thompson, tudod, hogy nem szoktam beleszólni a dolgaidba, de most muszáj kimondani, amit gondolok. Látom, min mész keresztül, mióta az új fiú megérkezett a sulinkba! Igenis oda vagy érte, és abból, amit tegnap láttam, ő is akar tőled valamit!
Melissa kínlódva felsóhajtott. Pont ez volt az a téma, amiről nem akart beszélni.
  - Persze, hogy akar. Egynek a gyűjteményébe. - vágta rá Mel felháborodva. - Nincsenek hiú reményeim vele kapcsolatban. Reggel már egy szőke bigét ölelgetett. Szerinted ezek után, hogy mernék bármilyen kapcsolatba belemenni vele?
  - Igen, én is láttam, hogy Maya-n lógott, de nem értem, miért fordult el tőled?
Melissa megint elpirult.
  - Hát... arról lehet, hogy én tehetek. Tegnap, amikor hazavitt, meg akart csókolni, megijedtem és leszereltem. Mondtam neki, hogy még nem akarok továbblépni, erre azt mondta, nem fog örökké várni rám.
Melissa szíves örömest mondta el végre a problémáit valakinek. Tudta, hogy Brenda más, mint Sona. Ő meg fogja érteni, míg Sona értelmetlen hisztit vágna. A két lány másképp nézi a világot és Brenda volt a kettő közül a tapasztaltabb a szerelemben és az élet dolgaiban egyaránt. Sona a saját maga kis világában élt, utálta a plazacicákat, a nagymenőket, és irtózott még a szerelem gondolatától is. Bizony, a kettő közül egyértelműen Brenda adhat neki használható tanácsot.
  - Jaj, Melissa! - csóválta a fejét nem tetszve Brenda. - Te tényleg meghülyültél! Hogy tudtál egy ilyen bomba pasinak nemet mondani?
  - Nehezen. - ismerte be a lány a szája szélét rágcsálva, és lelki szemei előtt felvillant a jelenet, amikor Jay ajka az övéhez ért. - Minden akaraterőmre szükségem volt, hogy ne omoljak a karjába, de tudod, csak az forog az agyamban, hogy össze fogja törni a szívem!
  - A fene egye meg, te lány! - dühöngött Brenda, és közben a ceruzája végével a füzetén dobolt. - Honnan tudod, mi lesz a vége, ha esélyt sem adsz neki? Mi van, ha lemaradsz a nagy szerelemről a gyávaságod miatt? Tizennyolc éves vagy, csajszi! Pont itt lenne az ideje, hogy fejestől beleugorj a szenvedélyes, viharos életbe. Örökké szűz akarsz maradni?
Melissa levegő után kapkodott, úgy felzaklatta barátnője kifakadása. Végül is igaza volt, pont ez rémítette meg.
  -  Azért nem, de... Nem hinném, hogy Jay az, akivel érdemes alapozni a jövőt. - válaszolta Melissa elsötétedett szemekkel.
  - Nem is azt mondtam, hogy menj hozzá feleségül. Csupán azt tanácsoltam, hogy nyiss a pasi felé, ha ennyire oda vagy érte.
  - Én nem... - kezdte Melissa a tiltakozást, de a másik lány vihogása félbe szakította.
  - Jaj, ne már! Totál rá vagy kattanva, ez nyilvánvaló. Még sosem láttam mindjárt másfél év ismeretség alatt, hogy engedted volna egy pasinak is, hogy ölelgessen! Kell neked Jay, ne cseszd el!
  - Nos... ezt még át kell gondolnom. - ködösített Melissa. Tudta, hogy Brenda a veséjébe lát, de nem akarta beismerni, hogy igaza van, még magának sem. - Zárjuk le a témát. Majd az idő eldönti. Ja, és drukkolok, hogy össze tudj jönni Will-lel.
  - Ó, köszi! Ugye, milyen cuki pofa ez a fiú? Megveszek a meleg barna szemétől! Bírom a stílusát, laza, barátságos és mindenkivel olyan figyelmes, mégis érzem, hogy a felszín alatt egy oroszlán lakik benne!
A lány szándékosan terelte el a barátnője figyelmét, mert már elege volt a Jay témából.

Ebédszünetben, mire Melissa és Sona kivárták az új adag sült krumplikat, a csapatuk addigra már foglalták nekik a helyet. A szokásos asztalt választották a terem közepe táján, az ablak alatt. Még az ablak alatti széket ki is hagyták Melissának. A lány ennek nem nagyon örült, mert velük szemben két asztallal arrább ott nyüzsgött Jay és bandája. Melissa nem akart törődni vele, inkább Willre, Beverlyre, Oliverre, Sonára és Howardra próbált figyelni. Bev, Will és Sona között ült. Élénkpiros miniruhát viselt, fekete lyukacsos, kötött, átlátszó kardigánnal és térdig érő tűsarkú csizmával. Feltűnő volt, mint mindig, ahogy a főzeléket kanalazó Sona is, csak ő másképp. A szőke lány barna, zsákszerű hosszú szoknyát viselt, szivárványszínű laza, fél válláról lecsúszó bő ujjú felsővel. A fején lila, fekete és kék batikolt kendővel. A fülében és a karján óriási piros műanyag karikák virítottak. A két lány egymás mellett furán mutatott.
Brenda, ahogy megfogadta, élénken társalgott Will-lel, míg Howie Oliverrel. Melissa akaratlanul is Jay-ék felé lesett.
A fiú oldalán Alicia Melville ült. A barna szemű lánynak vállig érő, tépett frizurája volt, és úgy nézett Jay-re, mint aki menten felfalja. A feltűnő szépség fehér, fodros miniszoknyát viselt, fekete ujjatlan, mellét alig takaró felsővel. Alicia erőszeretettel tapogatta Jay karját és combját, s Mel egyre nagyobb csalódással vette tudomásul, mennyire élvezi a lány nyomulását a szőke szívtipró. Fancsali pofával figyelte, hogy a lány úgy lóg Jay-en, mint majom a fán, és bár nem hallotta, el tudta képzelni, hogy a fiúnak bókol, mert a kalapját piszkálta. Jay szeme felcsillant, puszit nyomott Alicia arcára hálából, és a fejébe nyomta a kalapot. Melissa torkába egyre nagyobb gombóc keletkezett, és nem is érezte a ketchupos krumpli ízét, amit lassan nyeldesett. Megfogadta, hogy többet nem vesz tudomást a párocskáról, de az lehetetlen volt, mert Alicia csilingelő kacarászása betöltötte a termet, és vidáman sikongatott, Mel a szeme sarkából is látta, hogy Jay a szoknyája alatt matat. Mélyen felháborodott. Muszáj ezeknek az ebédlőben taperolni egymást?
Melissa összenézett Brendával. Barátnője szeméből szemrehányás tükröződött. A borostyán szemek egyértelműen azt sugallták: erről te tehetsz! És igaza volt. De ha Jay-nek inkább ilyen könnyűvérű pipik kellenek, hát legyen velük boldog.
Jay és Alicia viháncolása olyan feltűnő volt, hogy már minden asztaltársuk őket figyelte.
  - Ejha! Alicia nem vesztegeti az idejét! Rányomult Jay-re. - jegyezte meg teljesen feleslegesen Beverly, mert mindenki látta. - Úgy látszik, ő lesz az első lány a suliban, akit Jay Amstrong megfektet!
  - Aliciát nem nehéz. - szólt közbe a kék pólós Will. - Szinte már mind a négy végzős osztály végigment rajta.
  - Na, ez a cafka pont az űrpilótához illik. - mondta Howard kárörvendően. Elégedett pillantást vetett Melissára. - Ha jobbat nem kap.
  - Igazad van, haver. - bólogatott Will, miután lenyelte hamburgere utolját. - És a csaj is tele van tetkókkal. A hátán, a derekán, a nyakán, meg egyéb rejtett helyeken is vannak rajta figurák. Zsák a foltját megtalálta.
  - William Denison! Mióta vagy te ilyen Alicia szakértő? Még gyanús lesz, ha azt is megmondod, hogy a mellén és a fenekén is van tetkó! - kiáltott a fiúra felháborodva Brenda.
Will arca elvörösödött, de nem lehetett megállapítani, hogy a dühtől vagy zavarában.
  - Ugyan már! Hol állna szóba velem, egy Aliciaféle nőcske? Csak nyitott szemmel járok, és ez a csaj nem nagyon rejtegeti a bájait. Sűrűn kivillantja a tetoválásait.
  - Sosem értettem, miért olyan nagy szám ez a liba. - fintorgott Beverly, aki csak zöldséglevest kanalazott. - Talán azért sikeres, mert könnyen kapható. Nézzetek meg engem: szép vagyok és csinos, de ettől még igényes is. Nem fetrengek fűvel-fával, inkább tartsanak beképzeltnek, mint cafkának. Én megválogatom a partnereimet.
  - Főleg most, hogy megint Ethant akarod megkaparintani. - vigyorgott Oliver.
  - Nem tudom, honnan veszitek ezt a zöldséget. - rezegtette meg a szempilláit ártatlanul Beverly.
Melissa alig tudott a beszélgetésre figyelni. Mélyen lesújtotta, hogy Jay magamutogató cselédekkel flörtöl. Alicia még mindig látványosan tapizta a fiút, már nem csak a karját, az ingét gombolgatta ki és be. És Melissát szörnyű féltékenység kínozta. Szíves örömest odament volna, hogy képen törölje a nagyképű szemétládát, és a szemére vetette volna, hogy miért akarta megcsókolni tegnap, ha ma már másnak teszi a szépet. De persze túl gyáva volt, hogy megtegye, meg aztán nem akarta leszégyeníteni magát mindenki előtt.
Csendesen duzzogott és fortyogott a dühtől.
  - Mindenesetre én azt hittem, Jay jobb arc, és nem alacsonyodik le ribancokhoz. - jegyezte meg csendesen Will, és jelentőségteljes pillantást vetett Melissára.
  - Mind azt hittük, Will, mind azt hittük. - válaszolta Melissa csalódottan.
  - Hamar kimutatta a foga fehérjét. - kontrázott Howard. Ő is azt figyelte, hogy a szóban forgó személy le sem veszi a szemét Alicia dekoltázsáról, és a karját a dereka köré fonja. - Most legalább látjuk, hogy csak nő kell neki az ágyba. Nem az a szerelmes lovag típus. Minden nő bolond, aki bedől neki!
Melissát szíven ütötte barátja megjegyzése. Ő annyira szerette volna azt hinni, hogy Jay más, de a viselkedése nem erről árulkodott. Életében nem érzett még ekkora csalódottságot.
A nap keservesen telt Melissa számára. Már azt is megbánta, hogy elindult reggel suliba, a kiöltözésről nem is beszélve, mert akinek kellett volna, az észre sem vette. Ráadásul, máskor alig találkozott össze Jay-el a menzán kívül, ma meg persze a folyosón, az emeleten, de még a sportcsarnok előtt is megpillantotta a fiút. Természetesen mindig csajok társaságában feszített. Tízórai szünetben egy kreol bőrű, fekete, hosszú hajú Noami Campell típusú csajt szédített a büfében. A fiú játszotta a Casanovát, ez nem volt kétséges.
Persze Jay nem vette észre Melissát, minek is vette volna észre, mikor a suli legdögösebb női zsongták körül.
Melissa és Beverly együtt végeztek az utolsó táncórán. Míg Mel balettre járt, Bev modern táncra, de az öltözőjük közös volt. A szőkeség a sötét folyosón bevárta Melissát.
  - Willékkel a sarki McDonald’sba megyünk kajálni. Nem tartasz velünk?
A barna lánynak nem nagy kedve volt továbbra is az osztálytársaival lógni, de hirtelen nagyon is vonzónak találta az ötletet. Attól tartott, ha hazamegy és magára marad, elmerül az önsajnálatban, és csak Jay-en és Alicián fog rágódni.
Melissa mosolyt erőltetett az arcára.
  - Oké, miért is ne! Kivel megyünk?
  - Csak mi ketten, Will és Brenda. Howardék már hazamentek, nekik ma nem volt nyolcadik órájuk.
  - Hát így is jó. Menjünk!
A két lány lassan kisétált a suli parkolójába. Megkeresték Will kocsiját. A fiú és Brenda már elől ült, így a két érkező hátramászott. Csendesen gurultak a közeli gyors-kajálda felé.
Melissa nem bánta, hogy igent mondott Beverly meghívására. Egész kellemesen érezte magát. Will és Brenda egész jól elvoltak. A lány igyekezett óvatosan nyomulni. Beverly pedig hozta a formáját, és Melissával azt játszották, hogy pontozták a teremben jövő-menő pasikat egytől tízig, hogy mennyire tetszik nekik. Néha még össze is civakodtak egy-egy pasin, ha nagyon nem egyezett a véleményük. Mel lassan elfeledkezett Jay-ről, mert senki nem hozta szóba.
Miközben sajtburgert és jégkásást ettek, vidáman cseverésztek.
Jól elszaladt az idő. Melissa írt az anyjának egy SMS-t, hogy a városban kajál Beverly-ékkel, nehogy megint fejmosást kapjon. A mostani lelkiállapotában nem hiányzott volna egy vita is a kedves mamával.
Már javában elmúlt öt óra, amikor Beverly felkiáltott:
  - A most belépő erős kilences!
Melissa érdeklődve fordult az ajtó felé, és egyből felszisszent. Jay Amstrong lépett be Alicia nyakát ölelve. Mögöttük Robert kullogott egy vörös, rövid hajú lánnyal.
Melissának egyből elmúlt a jókedve. Úgy érezte, az égiek összeesküdtek ellene.
  - Nahát... kicsi ez a város.
Melissa érdeklődve figyelte, hogy Jay és társai elfoglalnak egy kocka asztalt a bejárat mellett. Igazi csapás, hogy ott kaptak helyet, mert Mel tudta, hogy nem fognak tudni észrevétlenül kiosonni mellettük. Olyan volt, mintha ismétlődne a reggeli jelenet. Jay még mindig nevetve ölelgette a cicababát, mást nem is érzékelt a külvilágból. A szemtelen fruska kikapta a fiú ingének csikkzsebéből a mobilját, és látványosan beleírta a számát, legalábbis Melissa szerint ez történt, mert Jay hevesen bólogatott, és leolvasta a szájáról, hogy épp megígérte, felhívja, aztán a hosszú combjára csúsztatta a kezét.
Úgy kell neked, Melissa Thompson! Megérdemled a szenvedést, ha te nem akartál ott lenni a srác oldalán, hát most nyeld le a keserű pirulát! - szólalt meg a lányban egy belső hang.
Csak jóval később vette észre, hogy az asztaltársai is elnémultak, és az újonnan érkező párocskákat lesik.
  - Megyünk végre? Már tele vagyok és elment a kedvem. - kérte Mel, és könyörögve pillantott barátaira.
  - Felőlem mehetünk. - vont vállat Will. Együtt érzően nézett a lányra. - Megértem, hogy nem akarod nézni őket. De tudod, mit? Jay tényleg egy barom, ha ilyen nők kellenek neki.
Will szemében őszinteség tükröződött, és nyoma sem volt benne kárörömnek, mint ebédkor Howie-nak. A fiú nem gúnyolódott, nem szánakozott. Csak kijelentette a tényeket. Megértette Melissát, és nem tolakodó módon tette a megjegyzést.
Melissa hálásan mosolygott a fiúra, de nem tudott mit válaszolni.
Csak menni akart, minél előbb.
Beverly és Brenda a közeli kukába vitte a szemetet, amit felhalmoztak az asztalon, aztán a kijárat felé indultak. Melissa követte őket, Will bátorítóan mellette ballagott. Melissának szüksége is volt rá, mert minél közelebb értek ahhoz a bizonyos asztalhoz, annál idegesebb lett. Jólesett neki a fiú megnyugtató érintése a háta közepén.
Olyasmi történt, amire Mel nem volt felkészülve. Mikor Jay mellé ért, a fiú elkapta a csuklóját.
  - Melissa drága! Milyen csini vagy! - harsogta a fiú, és szabad kezével hátrébb tolta a fején a fekete kalapot, hogy jobban lássa a lányt. Éhes tekintettel méregette. - Nincs kedved csatlakozni hozzánk?
  - Nincs! - vágta rá határozottan a lány, és farkasszemet nézett a szőke ördöggel. A fiú érintésétől egyből végigfutott a hideg a hátán, aztán rögtön a melegség is. - Kösz, de már jól laktunk, és nem vágyom a társaságodra!
  - Tényleg? - a fiú tekintete a lány ajkára tapadt, és forró pillantásától Melissának melege lett.
  - Tényleg!
  - Nagy kár...
Will vetett véget a jelenetnek. Elrántotta a lány kezét Jay szorításából.
  - Hallottad a hölgyet! - förmedt Jay-re ellenségesen a barna fiú.
  - Egy újabb gavallér? Csupa meglepetés vagy, Melissa Thompson. - húzta el a száját kényeskedve a szőke srác.
  - Akárcsak te! - nyelvelt Melissa és Willbe karolt, kicsit megrántotta a kezét, hogy jelezze neki, jobb ha mennek.
Mikor kiértek az étterem elé Melissa elengedte kísérője karját.
  - Kösz, hogy megmentettél. - mosolygott a lány hálásan.
  - Ugyan már! Semmiség, ezért vannak a barátok. - válaszolta a fiú kedvesen, miközben a tele parkolóban kacsáztak az autó felé, ami mellett már ott toporgott a két másik lány. - Viszont jó lenne, ha eldöntenéd, akarsz-e valamit ettől az ürgétől, mert csak még nagyobb zűrbe kevered magad.
  - Oké, majd igyekszem kitalálni. - felelte Melissa mosolyogva. Will-lel nem esett nehezére tréfálkozni saját nyomorúságos helyzetén.
Természetesen Will igazi gentleman volt, hazavitte mindhárom csajt.
Melissa otthon sajnos hamar letudta a tanulást, nem sok leckéje volt. Eljött az a pillanat, amikor kifogyott a teendőkből, már nem volt menekvés, muszáj volt Jay-re gondolnia. Húzta az időt az alapos fürdéssel, hajmosással és fogmosással, de ez is kevés volt. Nemsokára már magányosan kuporgott az ágyában, de félt elaludni, mert tudta, hogy rémálmai lesznek. És ezekben a szörnyűséges álmokban Jay-t látta henteregni a párductestű Aliciával...

Este nyolckor Jay Amstrong a luxusberendezésű nappali fekete bőr kanapéján feküdt a tévé előtt, baseball meccset nézve, sörrel a kezében. A körülötte lévő pompáról nem vett tudomást, bakancsa az üvegasztalra lógott, de nem számított, nem volt itthon Carol nénikéje, hogy leszidja ezért. Nagynénje a központi kórházban ápolónő, és éppen éjszakás volt. Persze a lakást nem a fizetéséből tartotta fent, Jay apja - aki Carolnak bátyja volt - nagyban támogatta őt, amiért vigyázott eleven gyerekére. Jay szeretett ebben a házban tartózkodni, de nem volt túl baráti a viszonya a pótmamájával. A nő olyan volt, mint egy megkeseredett apáca. Soha nem ment újra férjhez, nem járt szórakozni, csak a munkájának élt. A fiú elviselte, de sosem hallgatott rá, hisz nem volt az anyja, szeretni meg abszolút nem tudta.
Jay kezdte unni a meccset, egyik kiürült sörösüveget a másik után állogatta az asztalra. Igazából nem szeretett magában inni, de ez kivételes eset volt.
Majdnem lerúgta az üvegeket az asztalról, amikor megcsörrent a telefonja. Sóhajtva halászta elő a feje alatti párna alól. Sajgó homlokát dörzsölgetve letette a sörösüveget maga mellé, hogy szabad legyen a keze és sóhajtva szólt a telefonba.
  - Igen? - rá sem nézett a kijelzőre, hogy megnézze, ki hívhatja ilyen későn.
  - Szia, Bébi!
Jay egyből megismerte Alicia kéjes, behízelgő hangját. Nem különösebben vágyott most rá.
  - Helló, cica! Hogyhogy eszedbe jutottam ilyen későn?
  - Hát lehet rajtad kívül másra gondolni? - nevetett a telefonba búgó hangon a lány. - Itthon fekszem magányosan, és arra gondoltam, kellemesebben is eltölthetném az estét. Mondjuk veled! Mit szólnál, ha felugranék hozzád? Reggel mehetnénk együtt suliba!
Jay meg sem lepődött a lány egyértelmű ajánlatán. Talán kicsit túlzásba vitte a mai nap folyamán a zsizsegést a lánnyal. Boldoggá tette a tudat, hogy levette a kis macát a lábáról, de most baromira nem vágyott a rámenős kis szuka dörgölődésére.
  - Nem rossz ötlet, Alicia, de most nem alkalmas. Itthon van a nagynéném, és nem tűri, hogy lányokat hozzak fel. - füllentette könnyedén a fiú. Közben maga mellett tapogatózott, felvette az üveget és meghúzta. Nem értette saját magát. Jay Amstrong még sosem hagyott ki egy buja éjszakát sem, amit egy vadító kicsikével tölthet.
  - Ó, ez pech. - hallotta a lány csalódott hangját a telefonba. Észlelhető volt, hogy nem várt visszautasítást, és most kínosan érzi magát. - Nagy kár, nagyon nagy kár... akkor majd legközelebb. Álmodj szépeket, és lehetőleg rólam! - súgta még a lány, aztán már Jay csak a csipogást hallotta, Alicia kinyomta a telefont.
Jay nyögve fordult az oldalára. Kiakasztotta saját magát. Dühösen felállt, és kisétált a nyitott teraszra. Az udvari lámpák fényében megkereste a faragott asztalon a cigijét és rágyújtott. A kovácsoltvas korláthoz sétált, rátámaszkodott fél kézzel és elmélázva nézte a holdfényben csillogó medence víztükrét. Legszívesebben fejest ugrott volna a hideg vízbe, hogy észhez térítse magát. Mi ütött belé? Miért utasította vissza Alicia ajánlatát?
Jelen pillanatban égető szüksége volt egy nőre, görcsösen markolta a korlátot. De lelki szemei előtt nem a csábító testű Alicia jelent meg, hanem egy kicsi, törékeny, fitos orrú, duzzogó, hosszú, barna hajú hercegnő.
Melissa. Igen, Melissa Thompson járt a fejében, de nem értette miért. Vele akart lenni. Valami megmagyarázhatatlan vágy a lány felé űzte, pedig látott már nála szebb, csinosabb, dögösebb lányokat, mégis ez a kis törpe járt a fejében szakadatlanul. Van a lányban valami, ami elemi erővel vonzza, és bármennyire is tiltakozik a lány, ő biztos volt benne, hogy előbb-utóbb úgyis összehozza őket a sors. Erre mondják, hogy egymásnak teremtették őket? Jay sosem hitt az ilyesmiben, most mégis biztosra vette, hogy Melissa a végzete, és lesz még közös jövőjük. Lehet, hogy rosszul kezdte a dolgot a lánnyal, de szentül hitte, hogy ha akarja, könnyedén magához édesgetheti, és akkor már hiába menekül. Már csak az a kérdés, miért akarja ő ennyire, hogy a lány csak vele legyen? Biztos csak azért, mert túl makacs, és kihívásnak érzi a meghódítását. Bármi is az oka, elhatározta, hogy újrakezdi a kapcsolatát Melissával. Olyan nincs, hogy egy nő ne akarja őt!
Jay agya lázasan járt. Mikor megszületett a fejében az elhatározás, hogy a holnapi napot a kis Melissával tölti, a szája széle elégedett mosolyra húzódott, s fehér fogai megvillantak a holdfényben.

Alicia